Törökország ostrom alatt

„Az isztambuli támadást – amelyet a Recep Tayyip Erdogan török elnök fordulópontnak nevezett a terrorizmus elleni harcban – persze hiba lenne csak európai szemszögből vizsgálni, pláne kerek perec „Európa elleni támadásként” kezelni. Miközben tagadhatatlanul újabb fontos jelzés arra nézve, hogy a terrorizmus jelensége globálissá válik, s lassan nincs olyan földrész, amelyet ne fenyegetne, s olyan konfliktus, amelynek eszköztárába ne vonulna be, továbbra is fontos tisztába jönni a konkrét eseteket övező viszonyokkal. Márpedig nagyon is fontos az aktuális török kontextus, az erdogani Törökország középhatalmi kísérlete. A közel-keleti muszlim világ zászlóvivőjének szerepére tört, belebonyolódott a szomszédos Irak és Szíria konfliktusába, kokettált, majd szembefordult a militáns iszlamistákkal, nem tudta tartóssá tenni a kurdokkal kötött tűzszünetet, veszélyesen összekapott Oroszországgal, közben próbára téve nyugati kapcsolatait is. Félreértés ne essék, ezek közül távolról sem mindegyik kizárólag az ankarai hatalom felelőssége, de akár önként vállalt, akár kényszerű konfliktusokról legyen is szó, mindenképpen túl sokról, túl sok irányba. Amelyek – tegyük hozzá – még egy ilyen fiatal társadalom által hajtott, dinamikusan fejlődő, 75 milliós országot is megviselnek. Ha valaki elmulasztotta is ennek érzékelését, a rendszer fő oszlopának számító Ahmet Davugolu külügyminiszter-miniszterelnök májusi távozásával félreérthetetlen figyelmeztető jelzést adott le.

A súlyosabbnál súlyosabb terrortámadásoktól és a kurd területeken, a szír és iraki határvidéken háborús cselekményektől sújtott, a turisták által mind jobban elkerült Törökország vezetése azonban képes lehet a korrekcióra. Ilyen jelzés, hogy a napokban kibékült a Palesztinába segélyt vivő török állampolgárokat lemészárló Izraellel, bocsánatot kért Oroszországtól, amelynek harci gépét tavaly novemberben lelőtte, s visszasorolóban van a nyugati szövetségesi kötelékbe is. A Davutoglu nevéhez fűződő, »zéró probléma a szomszédokkal« politikához való visszatérés idővel bizonyosan segít a biztonsági helyzet normalizálásában is.”