A férfiaknak nem kell gyengébbnek lenniük azért, mert a nők erősebbek

2016. június 16. 15:02

A törvénykezésnek olyan gazdasági és politikai következményei vannak, mely tekintettel van a nők szükségleteire, de nem ismeri fel a férfiak igényeit. Interjú.

2016. június 16. 15:02
Philip Zimbardo
Pszichoforyou

2011-ben tartott egy rövid, de annál provokatívabb TED előadást, felhívva ezzel a figyelmet, hogy a férfiak a változás görbéjén rossz irányba haladnak, s hogy valamit tennünk kell, hogy »fajunkat a meztelen csigák szintje fölött tartsuk«. Azóta Nikita D. Coulombe-al közösen megírták a Nincs kapcsolat- hová lettek a férfiak című könyvet. Mit lát most? Mi az oka az erősebbik nem válságának?

San Francisco-ban élek, ami azt hiszem a leggyönyörűbb városok egyike a világon, de azt látod az embereken, hogy mobil telefonnal és fülhallgatóval a fülükben mászkálnak, kezükben egy Starbuck’s-os kávéval. Bemész egy kávézóba, senki nem beszél senkivel, mindenki a számítógépébe bújik, vagy szelfizik. Senki nem néz a valóságba. Miért is tennék, hiszen ott a virtuális tér, mely garantálja a gyors visszacsatolást, eredményt, kielégülést. A telefon és a számítógép mindig kéznél van, ahol néhány gombnyomással indul a videojáték és a pornó. Az előbb ugyan San Francisco-t említettem, de ugyanezt tapasztaltam Angliában, Lengyelországban és Kínában is. Persze, régen is voltak normákat feszegető fiatalok, gondoljunk csak a hippi korszakra, a »szex, drog, rock ’n’ roll« jelmondatra. De ez most más.

Miben más?

Észre kell venni, a férfias férfi átalakulóban van.

Ahhoz, hogy viselkedésüket megértsük, célszerű három szintet körbejárni: az egyén, a helyzet és a rendszer szintjét. Ha az egyéni szintet nézzük, sok fiatalemberre jellemző a félénkség, miközben hiányzik belőlük az impulzivitás és a lelkiismeretesség. A helyzet értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy sokan szilárd, elvárásokat támasztó apakép nélkül nőnek fel, miközben kontroll nélkül hozzáférhetnek online pornográf tartalmakhoz, videojátékokhoz.

És mi a helyzet rendszerszinten?

Beszélhetünk arról, hogy a törvénykezésnek olyan gazdasági és politikai következményei vannak, mely tekintettel van a nők szükségleteire, de nem ismeri fel a férfiak igényeit. Emellett figyelembe kell venni a média hatását, a munkahely hiányát. Sok országban az iskolarendszer egész egyszerűen kudarcot vallott – mert nem képes felkelteni és fenntartani a fiatal férfiak kíváncsiságát. Nem elhanyagolható továbbá a környezeti hatások okozta élettani változás sem, melyből következik, hogy egyre csökken a tesztoszteronszint. Ez a több irányból jövő támadás nehezíti a saját célok meghatározását.

Számos tényezőt felsorolt, melyek külön-külön is elég nagy hatással bírnak. Sokadszorra említi a videojátékot és a pornót. Miért éppen ezeket látja a legnagyobb veszélyforrásnak?

Félreértés ne essék, semmi baj nincs a videojátékokkal, hiszen fejleszti a problémamegoldó készséget, a reflexeket és baráti összejöveteleknek is jó apropója lehet. Magában a pornó sem akkora probléma, ha annak alkalmi fogyasztásáról van szó, vagy az illetőnek van összehasonlítási alapja, s tudja, mi történik a valóságban. A hangsúly a mértéktartáson van. Ha valaki túl sok időt tölt a virtuális térben, szociálisan elszigeteltté válik, kapcsolatai leépülnek, társas készségei fejlesztésére egyre kevésbé érez motivációt. Ezekkel a szélsőségekkel a kutatások kapcsolatba hozták az elhízást, a szorongást, az impulzivitást, az agressziót és a gyengülő teljesítményt az iskolában/ munkahelyen. A túlzásba vitt pornó pedig irreális képet fest az intimitásról, az igazi párkapcsolatról és a saját testünkkel kapcsolatos elvárásokról.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 10 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Wilbur Nárcisz-11 Swain
2016. június 17. 10:19
A férfiakat elárulták. Hogy kik? Nem, nem a nők. Azok a kvázi-férfiak, akikből hiányoztak a maszkulin férfi tulajdonságai - a határozottság, magabiztosság, erő, vezetői képesség, ön- és céltudatosság. Mivel ezek a kvázi-férfiak a hagyományos társadalmi modellben vesztésre álltak a férfias férfiak mögött, örömmel csatlakoztak a feministákhoz, gender-hívőkhöz, social justise warriorokhoz, akiktől azt hallották: "te nem is férfi vagy, hanem egyedi lény, külön társadalmi nembe tartozol, és ebben a kategóriában tökéletes vagy!" Magyarán megpróbálták a kudarcukat sikerként eladni, a hibáikat erényként. Látszólag mindenki megkapta, amit akart - a kvázi-férfiak mint a feminizmus, genderizmus és szociális egyenlőség harcosai villoghattak az erre fogékonyak előtt, még barátnőt is keríthettek ezen szélsőségesek sorai közül - a femi/gendernácik pedig igazolva érezhették magukat, "lám, még a férfiak is elismerik az igazunkat!" Csakhogy szép lassan kiderült, hogy valójában egyik csoport sem boldog. Több a frusztrált feminista, mint valaha, és több a magányos, boldogtalan "otherkin", feminim vagy "genderqueer" majdnem-férfi mint valaha. Miért is? Mert a gender-hívők, feministák és kvázi-hímnemű segédcsapataik kihagyták a számításból a biológiát (amelynek legszívesebben a létét is tagadnák) és az ösztönöket. Locsoghat egy feminista bármennyit a Grrrl Powerről meg hogy ő milyen boldog a permanens férfigyűlöletre nevelt, alárendelt SJW pasijával, az ösztönei egy férfias férfira vágynak. És bizonygathatja bármennyire egy genderhívő, kulturbalos majdnem-férfi két ribancséta és romkocsmabeli gender-előadás között, hogy ő milyen boldog a hisztérikus, mindenben trigger-warningot és mikroagressziót látó feminista nőjével, valahol érzi, hogy ez nem két egyenlő fél kapcsolata, hanem alá-fölérendeltségi viszony. És ő van alul. Nagyon alul. A férfias férfiak területei eközben folyamatosan szűkülnek - a legújabb kellemetlen változás, hogy az alapvetően férfias sci-fi/fantasy szubkultúrát is megpróbálják elárasztani a gender-elmélet eszmeiségében tocsogó ál-SF/F-el, amelyben tudomány, technika csak alibiként funkcionál a feminista agitprop mellett. Félreértés ne essék, nem akarom betiltani a genderizmust, sőt. Legyen, hozzák létre a saját szubkultúrájukat, alapítsanak saját gender-magazinokat, készítsenek saját feminista filmeket, írjanak saját queer-regényeket a saját célközönségüknek. De nem ezt teszik. Helyette kapunk egy kínos Szellemirtók-remake-et csupa nővel (amely karakterek épp azért nem működnek, mert a férfiakra írt szerepet játsszák el, nem pedig saját, női szerepet), bármely nagyobb díj jelöltjei közé bekerülni pedig már szinte csak úgy lehetséges, ha a regény gender-vonalon halad, és ha a mű csatakos az újbalos propagandától. A kulturbalosok/feminácik/genderőrültek nem hoznak létre saját szubkultúrát, helyette rátelepednek a science-fiction/fantasy szcénára. Nem sajátot akarnak, hanem azt, ami a férfiaké. Nem alkotni akarnak, hanem elfoglalni. Pont azért, mert ez szerintük kultúrharc. A "privilegizált, fehér, cisz-heteró" férfiak elleni küzdelem. És a végén, mikor már a sokat kárhoztatott "cisz-heteró" férfiak kiszorulnak mindenhonnan, ott állnak majd a feministák és segédcsapataik a maguk képére formált, férfiatlan, kiherélt ál-férfiakkal, és nem értik majd, miért nem találnak egy normális pasast sem. Pedig ők olyan keményen próbálkoznak... Hát ezért.
Ph0t0n
2016. június 16. 20:02
Drágaságom, San Francisco ma a buzik városa, és koszos, elhanyagolt.
Sörgyári megálló
2016. június 16. 17:45
A törvénykezés jogalkalmazást, tehát bírói jogot jelent. Nyilván törvényhozásra vagy jogalkotásra (nem) gondolt a fordító. Amúgy a férfiak legyenek férfiak, a fordítók meg fordítók.
thymian
2016. június 16. 15:45
"Sok országban az iskolarendszer egész egyszerűen kudarcot vallott – mert nem képes felkelteni és fenntartani a fiatal férfiak kíváncsiságát." Épp ezen gondolkoztam minap, nem volt-e jobb a külön lány és külön fiúiskola? A tanárok zöme nő, nem tudja a fiús problémákat kezelni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!