A Sapiens és a Holnap története bestsellerek szerzője szerint az MI jobban kezeli a beszélgető partner érzelmi állapotát, mint az ember.
„A biológia jelenállása szerint az érzelmek nem valamilyen spirituális élmények, hanem a testben lejátszódó biokémiai folyamatok kimenetei. Bizonyos értelemben igaz, hogy mivel az MI nem tudatos, nincs elméje és nem érez semmit, ezért meg sem közelíti az emberre jellemző érzelmi állapotokat. Viszont arcunkba nézve, az izmok leheletfinom mozgásának azonosításával személyiségünket és érzelmi állapotunkat is fel tudja térképezni. Megmondja, hogy fáradtak, izgatottak, dühösek, boldogok, szerelmesek vagyunk… Anélkül mondja meg, hogy átérezné a dühöt vagy a szerelmet.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben az MI-vel sokan elveszítik munkájukat, és gazdasági szempontból negatívan ítélik meg őket. Olyan területekről van szó, amelyekben korábban létfontosságú volt az emberi interakció. Ügyfélszolgálati munkakörökben az MI-ket arra is elkezdték használni, hogy megállapítsák a telefonáló érzelmi állapotát. Hangtónus és a szóválasztás alapján ismer fel személyiségtípusokat és pillanatnyi érzelmi állapotokat.
Saját érzéseinket ugyan jól kifejezzük, de gyakran nem tudjuk kezelni másokét. Sokszor visszaordítunk, és még dühösebbek leszünk. A hatalmas statisztikai érzelem-adatbázisra hagyatkozó MI tudni fogja, hogy az adott helyzetben x, y vagy z reakció a legeredményesebb, és úgy is tesz.
Az ember két alapadottsággal rendelkezik – fizikaival és kognitívval. Amikor a gépek helyettesítették fizikai képességeinket, a kognitív képességeket igénylő munkák felé mozdultunk el. Ha az MI ezekben is jobb lesz, nincs több opció, amerre megindulhatnánk.
A 19. században, az ipari forradalom alatti masszív technológiai és gazdasági változások következtében alakult ki egy új osztály, a városi munkásosztály. A 21. században, új ipari forradalomhoz közelegve ki fog alakulni a «nem-dolgozók» osztálya. Az új kor problémái csak teljesen új modellekkel kezelhetők. A század legnagyobb kérdése talán az lesz, hogy mit tegyünk a többmilliárd munkanélküli, gazdasági szempontból nem produktív személlyel?
Ellentétben a humán orvosokkal, Watson, az IBM MI-je a világ összes betegségét megismerheti. Azonnal hozzáférhet a teljes orvosi kórlapomhoz. Mobil appként is funkcionálhat a telefonomon. Humán orvosok tanítása, szakmai gyakorlata hosszú, 10-12 évig is eltartó folyamat, és csak utána lesz valakiből jó szakember. Sok kiadás, sok erőfeszítés. Watsonnal nem csak egy, hanem végtelen számú orvosunk lesz, és bárhol, bármikor rendelkezésre áll.
A Google cukorbetegeknek fejlesztett kontaktlencsét. A lencse másodpercenként méri a vércukorszintet. Megsérti a személyiségi jogokat. A Google-nak és a hasonló vállalatoknak legszemélyesebb, a testünkben lévő információkhoz engedélyezünk hozzáférést. De ha egészség és személyiségi jogok között kell választanunk, legtöbben az egészség mellett döntünk. A jövőben kevésbé lesznek fontosak a személyiségi jogok.”
Képzeljünk el egy olyan zöldátállást, amely mentes a kínai ritkaföldfém-függőségtől. A mesterséges intelligencia jóvoltából ez már nem sci-fi: a laborokban most születő újgenerációs anyagok forradalmasítják a zöldátállást, felkínálva Európának a technológiai felzárkózást.
Olekszandr Bornyakov digitális átállásért felelős miniszter szerint az AI-tesztüzem célja a transzparencia növelése és a politikai döntéshozatal professzionalizálása.
Új korszak kezdődhet a városi közlekedésben: Zágráb utcáira megérkeztek a vezető nélküli taxik, igaz, egyelőre még emberi felügyelettel. A drága fejlesztés mögött komoly ambíció áll, hiszen a horvát cég más városok felé is nyitna – a valódi kérdés azonban az, hogy az utasok bizalmat szavaznak-e az önvezető technológiának.
Bár a cég anyagi helyzete nem követeli meg az elbocsátásokat, Zuckerberg inkább a mesterséges intelligenciával dolgozna emberek helyett.
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Személyi sérülés szerencsére nem történt.
Sok minden eldőlhet.
