A könyvfesztiválos megjelenések közül elsőre leginkább retró hatású, ponyvás, és összességében elég furcsa borítójával hívta fel magára a figyelmet Scott Hawkins könyve. A Fumax gondozásában érkező kötet azonban az első oldalon megfogja az olvasót, hogy aztán végigrángassa egy elképesztően őrületes történeten egy minden titkot tartalmazó Könyvtárról, az azt létrehozó istenről és tanítványairól. Meg pár zavarodott amerikairól.
Az a helyzet, hogy nekem egy idő után elkezdett tetszeni Az Égett-hegyi könyvtár magyar borítója, bár fogalmam sincs miért. Azt tudom a fumaxos srácoktól, hogy ők se pontosan így képzelték el a dolgot, és hát lássuk be: érthető, hogy miért nem tetszett a többségnek. Én viszont sokadik megtekintésre elkezdtem rá úgy gondolni, mintha a kilencvenes évek hazai fantasztikus könyvkiadásának egyfajta paródiája lenne, és így némiképp jobban működött. Remélem nem tántorít el sokakat ez a borító, mert a könyv egyébként – spoiler warning! – remek.
Eltűnt az isten, aki a háttérből az egész világot irányította, tanítványai pedig hirtelen nem tudják, hogy mihez kezdjenek. Hová tűnhetett a félelmetes erejű Apa, vagyis Ablakhan, a negyedik kor ura? Valamelyik ellenfele ölhette meg: a Herceg, Észak, vagy a csápos Barry O’Shea? De ki lehet olyan ravasz és erős, hogy az univerzum titkait összegyűjtő Könyvtár gazdáját meglepje? Az egyik tanítvány többet tud az ügy hátteréről, mint a többiek.
A magyar borító
A főszereplő Carolynt és „testvéreit” gyerekkorukban fogadta be Apa, és mind kaptak egy-egy katalógust a Könyvtárból: a háború, a gyógyítás, a matematika, és így tovább. Carolyn a nyelveket kapja meg, és nyolc éves korától kezdve meg is tanul minden létező és már nem létező nyelvet, ahogy a többiek is egyre inkább mesterei lesznek saját katalógusuknak. Apa azonban kegyetlen tanár, Carolyn pedig egyre inkább magába zárkózik.
Nehéz úgy beszélni erről a könyvről, hogy ne fedjük fel a fordulatokat. Mindenesetre érdemes tudni, hogy a mi világunkban kissé nehézkesen navigáló isten-tanítványok mellett két karaktert követünk még: a Carolynnal kapcsolatba kerülő jólelkű Steve-et, aki betörőként kezdte a karrierjét; illetve a háborús veterán Erwint, aki a kormány ügynökeként próbálja felgöngyölíteni a való világban egyre furcsább dolgokat elkövető tanítványok ügyét.
Ami biztos: ez egy őrült regény remek karakterekkel, néha kissé viszolyogtató eseményekkel és sodró prózával, ahol gyakran fogalmunk sincs róla, hogy mi történik, de az a szerencse, hogy ilyenkor általában az éppen narrált szereplő sem tudja, hogy mi történik – így már az is izgalmas, hogy ő mit fog fel az egészből. A könyv első oldalaitól kezdve sejthető nagy vonalakban, hogy mi történt, de a szépen adagolt emlékekből és a jelen történéseiből kirajzolódó ív egészen fordulatos befejezéshez vezet. Szerintem mondjuk maradt olyan, a könyv első oldalától velünk lévő rejtély, aminek nem kaptuk meg a megfejtését, de ez nem csorbítja nagyon a minőséget.
Az eredeti borító
A kissé félresikerült borítóról már ugye ejtettünk szót, most beszéljünk kicsit a fordításról, amit Rusznyák Csaba követett el. Az eredeti szövegbe belepillantva világos, hogy egészen autentikusan sikerült átültetni a Hawkins stílusát magyarra, és általában véve nem is volt gond vele. Azonban folyamatosan bukkantak fel olyan, érezhetően csikorgó kifejezések/mondatok, amelyek kicsit kizökkentettek az olvasásból. Nem jegyzeteltem őket, mert nem szokásom, de ez megmaradt: a china cup az szerintem semmiképpen nem kínai csésze, hanem porceláncsésze. Apróság, és valószínűleg nem tűnik fel sokaknak, de zavaró figyelmetlenség.
Ettől függetlenül azonban jó élmény volt a könyv, ráadásul Hawkins nyilatkozatai alapján nem zárkózik el a folytatás elől sem. Én várom.
*
Scott Hawkins: Az Égett-hegyi könyvtár
Fumax, 2016. 390 oldal.
Beleolvasó itt.
Tárik Meszár közel-kelet szakértő új könyvében hét közkeletű sztereotípiát vesz górcső alá az arab világról. És árnyaltabb, tényekre alapozott képet fest a Közel-Keletről, mint amit a nyugati híradások és a közbeszéd sugallnak.
Dolph Lundgren nem véletlen nem lett A kategóriás akciósztár, a rendező pedig soha többet nem készíthetett mozifilmet. Ezért is érthetetlen, miért érkezik június 4-én a He-Man – A világ ura méregdrága remake-je.
A Könyvmolyképző Kiadó arra kéri könyvkereskedő partnereiket, hogy a jövő héttől hagyjanak fel a fóliázás gyakorlatával.
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
Ez mind szép és jó, de nem inkább a svédországi Helsingborgban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján elhangzottakról kellene tájékoztatnia a nagyérdeműt?
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
