Tarlós István megtáncoltatta a csodálatos olasz filmcsillagot
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
A Rengeteg nem fogja megújítani a zsánert, viszont üde színfoltot jelent a sorozatgyártással készülő ifjúsági fantasyk között.
„A hangulatteremtés mellett a Rengeteg másik erőssége az, hogy a szereplői nem csupán zsinóron rángatott bábok, hanem hús-vér, gondolatokkal és reális reakciókkal ellátott személyek (függetlenül attól, hogy együtt tudtam érezni velük, vagy inkább serpenyővel csaptam volna fejbe őket jó erősen). A könyv első harmadában különösen Agnyeska nőtt a szívemhez, aki ugyan a történet második kétharmadában az ízlésemnek kicsit túlságosan is átmegy fantasy-szuperhősnőbe, de még mindig klasszisokkal szerethetőbb és megérthetőbb főszereplő, mint mondjuk a Twighlight hasonló korú szereplői. És aki esetleg megijedt volna, annak elárulom, hogy a romantikus vonal szerencsére nem nyomja el a Rengeteg varázsát, éppen csak annyira van jelen, mint egy búvópatak: néha előkerül, néha meg eltűnik.
A Rengeteg nem fogja megújítani a zsánert, viszont üde színfoltot jelent a sorozatgyártással készülő ifjúsági fantasyk között. Magával ragadó története és hangulata miatt remek kikapcsolódást jelent azoknak, akik szeretnének visszatérni egy kicsit gyerekkoruk meséi közé, de elegük van a rózsaszín történetekből, és azok is elégedettek lehetnek, akik egy kicsit mélyebben elgondolkodnának a mesék keletkezésén, vagy azon, hogy mi indítja az embereket arra, hogy szinte tudatosan ne vegyenek tudomást arról, hogy mi történik körülöttük.”