Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Elismeréssel vegyes szomorúsággal figyelem, hogy a fővárosi kis protestáns gyülekezetek milyen sikeresek az ifjúság területén.
Hosszú ideje hangoztatott véleményem, hogy az Országgyűlésben frakcióval, illetve képviselővel rendelkező pártok közül a legszélsőségesebb alakulat távolról sem a Jobbik, hanem a Demokratikus Koalíció. A párt vezérfonala, létének alfája és omegája semmi más, mint a kormánypártokkal szembeni esztelen és elvakult gyűlölet. Tegnap éppen a szebb napokat is megélt Vágó István és barátai szolgáltattak egyedülálló példát erre az egykori műsorvezető Facebook oldalán.
Akik a kis budapesti neoprotestáns gyülekezetek világát akárcsak hírből is ismerik, hosszabb ideje tudnak arról, hogy néhány ifjú „Felház” néven több száz fiatal részvételével egy karizmatikus vallási mozgalmat hívott életre, ahogyan azt is, hogy a szervezők egyike a miniszterelnök fia.
Reformátusként a törtenelmi egyházak szempontjából némi elismeréssel vegyes szomorúsággal figyelem, hogy a fővárosi kis protestáns gyülekezetek milyen sikeresek az ifjúság területén. Az általuk szervezett alkalmakon az átlagéletkor egy emberöltővel fiatalabb, mint a református Istentiszteletek többségén. Ennek egyik nyilvánvaló oka az a fiatalokat megragadó keresetlen egyszerűség és közvetlenség, amely hit nélkül szemlélve érthetetlen gyermeki naivitásnak vagy akár fundamentalizmusnak tűnhet. Ez látszik abból a videóból is, amelyet az egykori műsorvezető kitett a Facebook oldalára, hogy aztán barátai a videóhoz fűzött megjegyzéseik gyűlölettengerében dagonyázva egyre jobban érezzék magukat. (A videóról többek között a Népszabadság és a HVG internetes kiadása is beszámolt.)
A baj csak az, hogy a gyűlölet és a megvetés egyetlen oka, hogy a videón a miniszterelnök fia is szerepel, ráadásul ott – a neoprotestáns vallási irányzatok stílusában – hitéről tesz tanúbizonyságot. És ennyi már elegendő ahhoz, hogy akik évtizedek óta minden vallási szervezet történelmi egyházakkal azonos megítélése mellett törnek lándzsát, azok - feledve az oly sokat hangoztatott toleranciát - végtelen gyűlölethadjáratot indítsanak egy hitét megvalló huszonéves fiatal ellen, kizárólag azért, mert egyébként az édesapja a magyar kormányfő. Akik azt magyarázzák nekünk negyed évszázada, hogy a vallás magánügy, azoknak még a személyes hitbeli meggyőződés is azonnal közüggyé válik, ha a lényüket hosszú ideje meghatározó kormányellenes indulataik kiélésére ad alkalmat. Rajtuk – ahogyan mindannyiunkon – csak Isten segíthet. De Isten még rajtuk is segíthet. Reménykedjünk.