Elkezdődött a végjáték: a Politico már integet Scholznak
A brüsszeli lap szerint azt is tudni lehet, mire játszik a német kancellár.
Hogyan úszták meg az amerikaiak minden idők legnagyobb pénzügyi adatkiszivárgását? Hova tudják elrejteni a pénzüket az amerikaiak?
„Nagy visszhangot váltott ki a világban a múlt héten kirobbant offshore-botrány, melyben több mint 50 ország közel 140 politikusa érintett közvetlenül vagy közvetve, többek között Vlagyimir Putyin orosz és Sigmundur David Gunnlaugsson izlandi vezető. Amerikai magánszemélyek és vállalatok nevei még nem szerepelnek a kiszivárgott adatok között, azonban Panama már nem tartozik az amerikaiak kedvenc adóparadicsomai közé − írja Danny Vinik a Politicón megjelent cikkében. Mi Amerika helye és szerepe a mostani világbotrányban?
»Kiterjedtsége ellenére a botrány alig ért el amerikai magánszemélyeket és vállalatokat. Nem voltak az izlandihoz hasonló utcai tüntetések, ahol az államfő távozását követelték« − olvasható a cikk bevezetőjében. Az USA vezető politikusainak nem kellett Putyinhoz hasonlóan tagadniuk az adócsalásra vonatkozó vádakat.
Hogyan úszták meg az amerikaiak minden idők legnagyobb pénzügyi adatkiszivárgását? (...)
Mégis, hova tudják elrejteni a pénzüket az amerikaiak? − teszi fel a kérdést Vinik. A szerző szerint ez a hely maga az Egyesült Államok. Az ország stabil, biztonságos, és a törvények könnyen lehetővé teszik az adók alacsonyan tartását. Zucman nincs meglepve, hogy a Panama-papírok nem köthetők amerikaiakhoz, ugyanis fiktív vállalkozásokat Delaware és Nevada államokban is könnyű bejegyezni. Sőt, a cikk kiemeli, hogy nemzetközi szervezetek az USA-t a világ egyik legnagyobb adóparadicsomának minősítették tavaly.
Az elemzés rávilágít, hogy offshore számlán pénzt tartani nem feltétlenül jelenti azt, hogy a számlatulajdonos megszegi a törvényeket. A kiszivárogtatás mögött álló Süddeutsche Zeitung német napilap elővigyázatosan nem vádolt senkit, akinek a Mossack Fonsecanál volt számlája. Azonban a lap főszerkesztője az amerikaiaknak a Panama-iratok botrányban való érintettségének a hiányára vonatkozóan titokzatosan azt nyilatkozta a szerzőnek: „csak várjon, mi következik.”