Hatalompolitikai invázió zajlik az európai politika homályzónájában. A Kreml egy hozzá hű nemzetközi klientúrát akar kiépíteni az orosz határokon túl. Kelepcébe csalják a külföldi vezetőket és a Kremllel szimpatizáló elitet hoznak létre.
„Hatalompolitikai invázió zajlik az európai politika homályzónájában. A Kreml egy hozzá hű nemzetközi klientúrát akar kiépíteni az orosz határokon túl. Bár a globalizációról alkotott elképzelés alapgondolata az, hogy a pénz politikailag semleges, az egymásrautaltság a kibékülést segíti elő, a nemzetközi kereskedelem megteremti a harmóniát; ezzel szemben Moszkva a pénzt és a kereskedelmet fegyverként, az egymásrautaltságot pedig az agresszió eszközeként használja fel − írja Brian Whitmore a Radio Free Europe/ Radio Europe honlapján megjelent cikkében.
»Szovjet „tankok” gördülnek be Budapestre és Prágába. Orosz bankok titokzatos offshore számlákat és fedőcégeket hoznak létre, amelyek lopakodva befolyást szereznek, és stratégiai eszközöket halmoznak fel Európa-szerte. Üzleti és ipari lobbik keleten és nyugaton egyaránt a putyini érveket szajkózzák. Kommunista pártok hálózata mozdítja elő Moszkva érdekeit. Átláthatatlan vállalatok hálója, homályos energiaszerződések és összetett pénzmosó folyamatok kelepcébe csalják a külföldi vezetőket és a Kremllel szimpatizáló elitet hoznak létre. A múlt találkozik a jelennel.« Számos ok miatt az új szovjet típusú kommunizmusnak lehet nevezni az orosz korrupciót: a moszkvai vezetés piszkos ügyleteit nevezhetjük az új »Vörös Veszedelemnek«, írja Whitmore.
Keleten, az egykori csatlós államokban a szovjet típusú szocialista társadalmi berendezkedést és a központi újraelosztó tervutasításos gazdaságot, valamint az autoriter politikai rendszereket felváltotta a versengésen alapuló, kapitalista gazdasági rendszerek és a nem jól működő, diszfunkcionális kormányzatok. A Szovjetunió próbálkozásai, hogy a Nyugatot »felforgassa egy ideológia hatalmával”, utat mutatott Vlagyimir Putyinnak, hogy a pénz csábító erejével korrumpálja ezeket az országokat. A szerző úgy látja, »minél több dolog változik, annál inkább maradnak ugyanolyannak«.
A cikkben idézett Peter Pomerantsev és Michael Weiss (a The Menace of Unreality: How the Kremlin Weaponizes Information, Culture, and Money szerzőpárosa) szerint Moszkvának nem érdeke, hogy a Varsói Szerződés országainak élére álljon; ehelyett tovább mélyíti a meglévő törésvonalakat, felforgatja a nemzetközi intézményeket és »segít egy olyan világot létrehozni, amiben a saját korrupt autokráciája virágzik«.
Az elemzés rávilágít, hogy Oroszország nem azt a taktikát követi, mint a Szovjetunió az előző században (ti. kommunizmus terjesztése, Moszkvához hű blokk létrehozása).»Vlagyimir Putyin a korrupt üzleti modell elterjesztésén fáradozik, hogy a Kremltől függő nemzetek csoportját hozza létre.«”
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
Az orosz külügyminisztériumi szóvivő nem kommentálhatta az oroszok drasztikus lépését.
Doug Stokes szerint ráadásul Orbán Balázs védelme sokkal többről szól, mint egy ember tudományos jogairól: a szellemi szabadság jövőjéről szól.
Reggelig a legtöbb hó a Pest vármegyei Pilisszentkereszten esett, itt 22 centimétert mértek.
