A szerző úgy látja, Molenbeek egy teljesen másik világ, másik kultúra a Nyugat szívében. A 114 imámból mindösszesen nyolc beszéli a helyi nyelvek, a francia és a flamand egyikét a belga fővárosban. Továbbá nehézséget jelent a százezres muszlim közösség számára, hogy nagy részük az ország legszegényebbjei közé tartozik, magas a munkanélküliségi és bűnözési ráta.
Mindezen adatok fényében nem tartja meglepőnek a cikk írója, hogy Molenbeek ideális helyszín az Iszlám Állam számára a tagtoborzásra. Irakba és Szíriába lakosságszám-arányosan Belgiumból mentek a legtöbben a dzsihadista szervezet oldalán harcolni. Az elemzésben idézett belga miniszterelnök szerint majdnem minden esetben valamilyen szál Molenbeekhez vezet. És ez így volt a legutóbbi robbantásoknál is.
»A toborzók közösséget ajánlanak a kitagadottaknak; a társadalomból kirekesztetteknek. (…) Amit az Iszlám Állam ad, röviden, gyors út a semmiből a hőssé válásig.« A szerző szerint a molenbeeki szélsőségesek nem a sztereotípiákban szereplő iszlamisták: isznak, drogoznak, szerencsejáték függők. A rendőrség sokszor ismeri az Abdeslamhoz hasonló gyanúsítottakat, de csak kisebb bűncselekmények elkövetése miatt.