Hova lettek a szlovák nacionalisták?

„A pártokon és programjaikon túlnézve a szlovákiai nacionalizmus nem tűnt el, legfeljebb egy kicsit átalakult. A társadalomban a kisebbségi problémákkal kapcsolatos értetlenség és ellenállás legalább annyira nagy, mint korábban. Mindössze annyi történt, hogy az utóbbi időben nem voltak túlhangsúlyozva a »magyar« témák, nem voltak látható, éles konfliktusok. De a széles nyilvánosság még mindig értetlenül kérdi, mit keresünk mi Szlovákiában, és sokak számára még a Híd is veszélyes elhajló, az MKP-ról nem is beszélve. De a nacionalizmus máris megnyilvánul, ha valamelyik szereplő elővesz valamiféle – bármilyen, akár gazdasági, akár társadalmi jellegű – követelést.

De nézzük a pártokat. A felmérések alapján egyre biztosabb az SNS parlamenti helye. A Ján Slotát váltó Andrej Danko viszonylag sikeresen kezelte a slotai nehéz örökséget, pártjának sikerül elegendő lemorzsolódó Smer-választót és hagyományos SNS-szavazót megszólítania. A kérdés talán már csak az, hogy a nemzetiek kormánypozícióba kerülnek-e, vagy ellenzékiként tovább építik magukat négy évig a parlamentben.

A nacionalizmus másik tipikus, »újhullámos« képviselője, a Kotleba-féle Mi Szlovákiánk Néppárt nehéz feladat elé állítja az elemzőket, mert a népszerűségét nagyon nehezen lehet kimutatni. Miután Kotleba az országos karrier helyett Besztercebánya megye kifosztására koncentrál, pártjának a híre nem óriásplakátokon, hanem szájhagyomány útján terjed, ráadásul a nyílt magyarellenesség helyett inkább a romákat és a régi, korrupt politikai elitet ostorozza – ismételten fontos megjegyezni azonban, hogy ez csak ideiglenes állapot. A Mi Szlovákiánk Néppárt egyetlen felmérés szerint sem kerül be a parlamentbe, de valószínűleg jobb eredményt ér el annál, mint azt a felmérések most mutatják.”