„A nem illiberális demokráciában tiltanák a szabályok, hogy a politikus kiálljon a kamerák elé, és megmondja, milyen ítéletet várna el a bíróságtól, és nem lehetne az »emberek felháborodására« sem hivatkoznia. Az ügyész sem vehetné a bátorságot, hogy pironkodás nélkül véleményt nyilvánítson a bíró munkájáról a nyilvánosság előtt, nem tolhatná a másik asztalára a felelősséget a nyomozás hiányosságai, a vád megalapozatlansága miatt. És ha a legfelső szintről nem kapna bátorítást, aligha merne Németh Szilárd, az elvárásoknak minden szinten megfelelni akaró képviselő sem belekontárkodni a bíróságok dolgába.
A magyar igazságszolgáltatás fekete lapjai miatt sokan pironkodhatnak. Voltak vérbíráskodások, koncepciós perek, most megint átlépett a politika egy határt, amelyet már nem hagyhatott szó nélkül sem Darák Péter, sem Handó Tünde, az a két bírósági vezető, akik korábban meglehetősen csendesen tiltakoztak a kormánypárti beavatkozások ellen. A politikusok tartsák tiszteletben a bírák függetlenségét – kérte most nyomatékosan mind a Kúria, mind az Országos Bírósági Hivatal elnöke, de ki tudja, milyen »magasra« hallatszik a szavuk.”