Az egyszeri hiperes burgundi legendája

„A hiperes (és szupermarketes, és diszkontáruházas) francia borokkal nekem többségében az a tapasztalatom, hogy az olcsóbbak lényegesen jobbak árértékben, mint a nevesebbek (azon túl, hogy mindkét esetben vegyes a felhozatal). Borvidékileg például az általános rhone-i (Cotes du Rhone AOP) gyakran jó vétel, a rhone cru (mint a gigondas, chateauneuf-du-pape, cote-rotie) meg többnyire nem az. A Loire hasonló – egy muscadet simán jobb lehet, mint kétszer annyiért egy sancerre.

Aztán van olyan borvidék, ahol a tizen-egynéhány eurós kategóriában (ez gyakran a kínálat teteje az üzletben) is kifoghatunk versenyképes borokat, és ez nem más, mint Bordeaux. És persze ott a másik véglet, Burgundia, ahonnan az elégséges minőség van úgy beárazva, mint máshol a jó. Bennem legalábbis mindig ez a kép élt.

Cáfolat vagy kivétel? Nem akartam hinni az orromnak, mikor az Auchan saját márkás (Pierre Chanau) burgundiját kinyitottam. Véleményes alapbor helyett ez egy kifogástalan borvidéki jelleggel bíró pinot noir. Teljességgel hibátlan, élvezetes – potom 2500 forintért én nem nagyon láttam még ilyet.”