A csótányról mintázták a katasztrófavédelem új mentőrobotját.
2016. február 09. 09:28
p
0
0
0
Mentés
Esther Inglis-Arkell
Gizmodo
„A csótány a legtöbben utálják, mert gusztustalan állat és csak a gond van vele vagy irtani kell a panellakásokban. Az állatkertben meg rácsodálkozunk a perui brutálisan nagy változatra, amivel lehet a nőket is ijesztgetni rendesen. Azt viszont kevesen tudják a csótány mindent túlél, még egy atomkatasztrófát is. Nem véletlen, hogy a testének felépítéséről mintázták a katasztrófaelhárítás új robotját, ami mérete végett minden szűk területre be tud jutni és túlélőket is fel tud kutatni, de jelzi a gázszivárgást és felderíti a katasztrófa sújtotta, embernek nehezen megközelíthető területeket is könnyedén.
A csótányt nehéz elpusztítani, nagy nyomást is kibír, ezt a tulajdonságát is lekoppintották a robot verziónál az University of California Berkeley egyetemének mérnökei. A robotcsótány prototípusa a CRAM (Compressible Robot with Articulated Mechnisms) névre hallgat, de csak (Roboroach) Robotcsótinak becézik, a rovarról, amiről lopták az ötletet. A géprovar képes arra, hogy elviselje, hogy testének ötödére préselődjön össze, így egy szűk helyre is be tud jutni, ahová más mentőrobotok már meg sem kísérelhetik a bejutást (2 db 200 HUF-os méretére lehet jelenleg összenyomni a digitális csótányt).
Préselt állapotban a robotcsótány külön lábakat használ a haladásra, hiszen az eredeti végtagjai is összenyomódtak ezek az oldalán helyezkednek el és automatikusan aktiválódnak, ha nyomás éri a géprovart. Speciális műanyagot használnak a belső elektronika megvédéséhez, és ezt miniatürizálták is a Roboroach testéhez képest, hogy minden akadályt le tudjon gyűrni és a lehetséges túlélőkről is tudja tájékoztatni gazdáit a mentések során. A prototípus legnagyobb problémája az akkumulátora, még fejleszteni kell, hogy órákat is ki tudjon bírni zárt helyeken, hiszen lassan tud csak haladni, illetve a szenzorait is szeretnék felturbózni éjjellátó és 360 fokos kamerával még.”
Él Budapesten egy fiatal magyar tudós, aki egy egész tudományterületet talált ki magának, elismert szakmai folyóiratot alapított hozzá, és ma már világszerte szívesen látott előadó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató könyvet írt azoknak, akik hozzá hasonló tudatossággal terveznék a jövőjüket.
Oroszország átadta az Egyesült Államoknak, valamint az ENSZ-nek és az EBESZ-nek az energetikai létesítmények elleni támadásokra vonatkozó moratórium ukrán megsértésével kapcsolatos anyagokat.