A csótányról mintázták a katasztrófavédelem új mentőrobotját.
2016. február 09. 09:28
p
0
0
0
Mentés
„A csótány a legtöbben utálják, mert gusztustalan állat és csak a gond van vele vagy irtani kell a panellakásokban. Az állatkertben meg rácsodálkozunk a perui brutálisan nagy változatra, amivel lehet a nőket is ijesztgetni rendesen. Azt viszont kevesen tudják a csótány mindent túlél, még egy atomkatasztrófát is. Nem véletlen, hogy a testének felépítéséről mintázták a katasztrófaelhárítás új robotját, ami mérete végett minden szűk területre be tud jutni és túlélőket is fel tud kutatni, de jelzi a gázszivárgást és felderíti a katasztrófa sújtotta, embernek nehezen megközelíthető területeket is könnyedén.
A csótányt nehéz elpusztítani, nagy nyomást is kibír, ezt a tulajdonságát is lekoppintották a robot verziónál az University of California Berkeley egyetemének mérnökei. A robotcsótány prototípusa a CRAM (Compressible Robot with Articulated Mechnisms) névre hallgat, de csak (Roboroach) Robotcsótinak becézik, a rovarról, amiről lopták az ötletet. A géprovar képes arra, hogy elviselje, hogy testének ötödére préselődjön össze, így egy szűk helyre is be tud jutni, ahová más mentőrobotok már meg sem kísérelhetik a bejutást (2 db 200 HUF-os méretére lehet jelenleg összenyomni a digitális csótányt).
Préselt állapotban a robotcsótány külön lábakat használ a haladásra, hiszen az eredeti végtagjai is összenyomódtak ezek az oldalán helyezkednek el és automatikusan aktiválódnak, ha nyomás éri a géprovart. Speciális műanyagot használnak a belső elektronika megvédéséhez, és ezt miniatürizálták is a Roboroach testéhez képest, hogy minden akadályt le tudjon gyűrni és a lehetséges túlélőkről is tudja tájékoztatni gazdáit a mentések során. A prototípus legnagyobb problémája az akkumulátora, még fejleszteni kell, hogy órákat is ki tudjon bírni zárt helyeken, hiszen lassan tud csak haladni, illetve a szenzorait is szeretnék felturbózni éjjellátó és 360 fokos kamerával még.”