A jövő ellen sikeres harcot nem lehet vívni

2016. január 31. 15:58

Nem 1974-et írunk, még ha az akkor fiatal mérnökök némelyikének nosztalgiája oda is próbálja most a várost és a közlekedéspolitikát visszarepíteni.

2016. január 31. 15:58

„Amikor a BKK-t felállítottuk, az volt a cél, hogy egy integrált közlekedésszervező alakuljon, ami egyszerre foglalkozik a tömegközlekedéssel, a gyalogosokkal, az autós és a biciklis közlekedéssel, követve számos sikeres város modelljét Londontól Szingapúrig. A BKK létrejöttével a korai kétezres évek igen kaotikus fővárosi viszonyai után számos fejlesztés beindult, az egységes szemlélet számos új rendszer formájában (FUTÁR, Bubi, stb.) megjelent, 20%-kal nőttek a bevételek négy év alatt, miközben olcsóbbak lettek a bérletek - és még sok-sok eredményt lehetne sorolni.

A BKK szétszedéséről hosszú vajúdás után csak most megszületett döntés kapcsán rengeteg szomorkodó, gyászoló posztot látok, de picit talán foglalkozzunk a jövővel is.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Von der Leyen retteg: azonnal beszélni akar Zelenszkijjel, a tét nem is lehetne nagyobb

Von der Leyen retteg: azonnal beszélni akar Zelenszkijjel, a tét nem is lehetne nagyobb
Tovább a cikkhezchevron

Nem 1974-et írunk, még ha az akkor fiatal mérnökök némelyikének nosztalgiája oda is próbálja most a várost és a közlekedéspolitikát visszarepíteni.

2016 van és a budapestiek többsége saját akaratából a tömegközlekedést választja a napi bejáráshoz és nem kevesebb buszsávot akar, hanem többet, nem kevésbé tömegközlekedés-orientált várospolitikát akar, hanem még az eddiginél is több tömegközlekedési fejlesztést.

2016 van és nem lehet letagadni a klímaváltozás és az autóforgalom által okozott levegő- és zajszennyezés hatásait, azt, hogy az autóforgalom okozta környezetszennyezés miatt rengeteg ember előbb hal meg vagy betegszik meg a városainkban.

2016 van és a most felnövő generációk a legjobb okostelefont ezerszer többre tartják, mint a saját autó "kényelmét" és egyáltalán nem az a jövőképük, hogy ha felnőttek lesznek, minél nagyobb és minél több autójuk legyen.

2016 van, a városi kerékpározás sikerét nem lehet megállítani vagy visszafordítani.

2016 van és egyre több embernek fontos az egészséges életmód, mint a dugóban ücsörgés.

2016 van és minden komoly városfejlesztési projekt az autóközpontú városépítés feladását is megcélozza - elég ha megnézzük a Kossuth Lajos tér már elkészült újjáépítését, a ma park helyett vadparkolóként is működő Városliget felújítását és forgalomcsillapítását, a ma még autókkal telezsúfolt budai Vár felújításának terveit, a még 2013-ban a BKK által indított új pesti rakparti sétány elképzeléseit.

2016 van és az emberek otthonról munkába, iskolába vagy szórakozni, találkozni nem egy konkrét közlekedési móddal akarnak eljutni: nem megrögzött autósok, tömegközlekedők, biciklisek, hanem attól függően, hogy hova mennek, mennyire sietnek, milyen az időjárás, mennyi cuccuk van és még ezer saját szempont szerint hoznak döntést a különböző közlekedési módok kombinációiról, köszönhetően a modern technológiák megjelenésének is (Bubi, autómegosztás, Uber, online utazástervezési lehetőségek, stb.). A város ezeket a döntéseiket ezernyi módon képes befolyásolni, ha képes komplexen gondolkodni és versenyképes szolgáltatásokat nyújtani (gondoljunk csak arra, összefügg, hogy mennyi a parkolási díj és mennyi a buszjegy ára, van-e dugódíj, melyik közlekedési mód fejlesztésére mennyit költ a város vagy arra, hogy egy néhány méteres aszfaltcsíkon buszsáv és kerékpársáv vagy épp forgalmi sáv kap helyet). Ezért súlyos hiba közlekedési módonként szervezni az intézményrendszert.

2016 van és a városok közötti verseny a turizmusban, a gazdaságfejlesztésben, az innovációs tőke megnyerésében immár nem csak regionális, hanem globális - ebben a városaink élhetősége, levegőminősége, közlekedési rendszerének minősége alapvető.

2016 van, a világ legnagyobb technológiai cégei és most alakult start-upok tömege egyaránt a közlekedés problémái felé fordult: önvezető autókat, saját autó birtoklása helyett online elérhető szolgáltatás-alapú egyéni közlekedést, autómegosztást, új tömegközlekedési ráhordási megoldásokat, globálisan integrált közösségi kerékpár-rendszereket fejlesztenek és fognak bevezetni.

2016 van és ha most épp visszafelé is indult Budapest e téren, biztos vagyok benne, hogy a jövő ellen sikeres harcot nem lehet vívni - és épp a fenti trendek, kihívások, szemléletváltás miatt lesz még egységes és korszerű szemléletű közlekedéspolitika, közlekedésirányítás Budapesten.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Magyar Péter csúnyán lebukott: az első perctől színjáték volt, amit Ukrajnával tett

Magyar Péter csúnyán lebukott: az első perctől színjáték volt, amit Ukrajnával tett
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 59 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
El Presidente
2016. február 01. 12:59
És akkor a biciklizés lenne a jövő? :D Lehet a sötétzöld belvárosi hipsztereknek igen, de én személy szerint maradnék az autónál.
Válasz erre
1
2
Sörgyári megálló
2016. február 01. 12:27
"vadparkolóként is működő Városliget" Csak a Közlekedési Múzeum előtt 130 gépjármű áll, illetve köröz több, hogy parkolót találjon. Bár évek óta megy a vita kerületi és országos szinten, hogy megmentsék a ligetet a felújítástól, mégis Vitézy az első, aki leírta a valóságot. Gondolom, eddig csak neki jutott eszébe kimenni és körülnézni a helyszínen.
Válasz erre
2
0
Onurisz
2016. február 01. 01:43
Ez a szöveg - mint a budapesti közlekedés is - tele van ellentmondással. A város nem most épült, az adottságain nem lehet változtatni. A kerékpáros közlekedés erőltetése most még őrültség. A bicikli a robbanómotoros autó dominanciája mellett a legnagyobb egészségügyi kockázat. Azt sem hiszem, hogy tömegek vágynának arra, hogy csatakosan érjenek célba, akár munkába, akár közösségbe mennek. Egyelőre még valóban a tömegközlekedés áll szemben az autóval, de a jövő nem ez, hanem az elektromos közlekedés és a szennyező közlekedés szembekerülése. Jelenleg az autóbuszok jóval szennyezőbbek, mint az autók, a villamosok viszont nem férnek el az utakon. Nem véletlen a metró meghatározó szerepe a a tömegközlekedésben. A közlekedés tervezésekor nem abból kell kiindulni, mi a fiatalok igénye és szokása, mert a legtöbb közlekedő dolgozó, családos ember. Az ő életüket pedig a munkahely és a gyerek igénye határozza meg: minél gyorsabban kell eljutni a minél magasabb jövedelmet biztosító munkahelyre és minél hamarabb visszaérni a gyerekért. A legtöbb munkahely a városközpontban van, a legtöbb lakóhely pedig a városközponttól távol. Nagyon sok munkahely-lakóhely viszonylatban még a dugókkal együtt is az autó a leggyorsabb és legcélszerűbb közlekedési eszköz. Teljesen mindegy, jogilag hol húzzuk meg Budapest közigazgatási határait, közlekedési szempontból az agglomerációval alkot egységet, s mivel sajnos nincs mindenhonnan vasút, ez növeli az autó jelentőségét. Biciklizés és hajókázás helyett az ingyenes autóparkolást kellene mielőbb megoldani a nagy külvárosi, metróközeli csomópontokban. Az autó állítólagos jövőbeli leépülése más szempontból is butaság. Jelenleg a belvárosi lakosok parkoló autóival vannak tele az utcák. Minek nekik az autó vajon? Egy részük alighanem külvárosban dolgozik. Mások vidékről költöztek a fővárosba a munkalehetőség miatt, de rendszeresen hazajárnak. De akik nem járnak messzire és a városban a tömegközlekedést használják, ők sem mondanak le arról, hogy szabadidejükben utazzanak, márpedig a magyarországi vasúti közlekedés ritka és lerobbant állapotban van, nem lehet rá építeni, az autóbusz pedig lassú, nehézkes és drága. Tehát a budapesti közlekedés szoros összefüggésben van az országos közlekedéssel és a munkahelyek országos eloszlásával. Az autóellenes ideológia butaság, az autó adminisztratív kiszorítása Budapestről lehetetlen. Minél több metró, minél több kötött pályás elektronikus vonal kiépítése, minél nagyobb ingyenes autóparkolók ezek végpontjain, s mielőbbi elektronizálás az autóközlekedésben. És minél több munkahely Budapesten kívül. Ezek lehetnek a célok, nem huszonéves fiatalemberek hasraütésszerű képzelgései biciklizésről hajókázásról és az autók leépítéséről.
Válasz erre
1
3
hátakkor
2016. január 31. 22:29
Már a Talmud is leírta, hogy nem jó, ha autóhegyek állnak , araszolgatnak és pöfélgetnek városban.
Válasz erre
0
5
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!