Évek óta nem hallgattam Motörheadet, nem is tudom, miért jutott eszembe. Meghallgattam. Két hét múlva meghalt Lemmy. December végén elővettem egy 1972-es David Bowie-t. Két hét múlva meghalt David Bowie.
„Maradjunk a két halottnál. Azonkívül, hogy én öltem meg mindkettőjüket, kevés dolog köti össze Ian Fraiser Kilmistert és David Robert Jonest. Ja, illetve persze: mindketten művésznevet viseltek. Meg angolok voltak. Rendkívüli mértékben angolok. Angolabbak az angolnál. Meg még azt is elő lehetne ráncigálni, hogy mindketten szerették a náci cuccokat. És hogy Little Richard volt az első kedvencük. (Jut eszembe: Little Richard még él! Ahogy Jerry Lee Lewis és Chuck Berry is.)
De egyébként nehezen lehetne két ellentétesebb figurát találni a rock and rollban. Lemmy az overallos (blue collar) rock and roll és a munkásosztály hőse, Bowie kifinomult művész. Lemmy a négyakkordos, a százasszög-egyszerű, Bowie-ért meg még komolyzenészek is odáig voltak, Philip Glass szimfóniát komponált az 1977-es Heroes album alapján.
Mindketten felismerték, hogy az ember legnagyobb ellensége az idő. Mindketten kivételesen sikeresen harcoltak ellene. Lemmy a maga ösztönös, brutális módján próbálta megállítani, izomból, Bowie pedig inkább trükközött, túl akart járni az eszén.”
Kérdezhetnéd persze, hogy minek beszélek itt önmagamról, amikor te vagy a levél címzettje. Azért, kedves Péter, mert megszólítva érzem magam. Általad érzem megszólítva magam. Győrffy Ákos írása.
A rapper időzavarba került.
Az író szerint „végre van egy magyar politikus, aki tehetségesebb az összes eddiginél”.
Hermész a görögöknél az istenek hírnöke, emellett az irodalom védelmezője is volt. Nem tudom elhessegetni magamtól az érzést, hogy talán ezért volt valami közünk egymáshoz.
Nemrég jelent meg a nagyszerű hegedűs, Lajkó Félix új lemeze, amely a Győri Balett GisL című előadásához készült. Meghallgattuk.
A Sándor-palotában megelégelték a liberális lap ámokfutását.
Az is kiderült, hogy az agglomeráción kívül, mely magyarországi járásban keresnek a legjobban.
Faludy György Óda a magyar nyelvhez című versével ünnepli a magyar kultúra napját a Kertész Imre Intézet Kovács Ákos Kossuth-díjas énekes-dalszerző előadásában.
