Legyen három gyereketek!

A dolog egyszerű. Tény, hogy az átkosban három gyerek mellett már lehetett költözni az új lakásba. Csakhogy: Addig, amíg három gyerek lett, el kellett tartani kettőt. A gengszterváltás után pedig még szegényebb lett az ország, óriási mértékben nőttek a rezsi-kiadások. (Az anyagi javak "átcsoportosultak", leginkább a káderek zsebébe). Ma a milliárdosok fütyülnek a nemzet gondjaira, arra hajtanak, hogy megszerezzék a pártpreferenciákat a vagyonuk növelésének érdekében. Az EU csatlakozás után megnyílt a terep a külföldi vállalkozások előtt, a gyermek vállalásra alkalmas fiatalok (tömeg szinten) alacsony bérért tudnak munkát vállalni. Mindezeken túl kialakult egy téves eszmerendszer, amelyik hatására nem a folyamatos jelenben, hanem egy talmi jövőben ringatják magukat azok, akik a mindenkori legszebb idejüket "világmegváltásra", illetve az élvezetek hajszolására , valamint szép, kényelmes semmittevésre pazarolják. Egy valamit rohadtul nem ért a tömeg. Az pedig a saját biztonságának a megteremtése. Ez pedig semmi másban nem rejlik, mintha van hazája, családja és van élhető környezete. Nos, mindezek felbomlóban vannak. (A jövő ismeretlen, bár már körvonalazódik, erről szólnak a híradások).

Köszi, majd én eldöntöm...

"A gyerek nélküli kettesben élés kevesebb gonddal jár, és a legtöbben várnak a gyerekvállalással, míg a pár karrier- és anyagi helyzete konszolidálódik." - Hány házasság megy azon tönkre, hogy élnek kettesben 10 évet, de nem konszolidálódik az anyagi helyzet, és nem jut el a gyermekre vágyó házaspár addig, hogy vállalhassa az elsőt, mert elválnak? (A gyermekre vágyó házaspárnak a gyermektelenség és a kettesben élés nem kevesebb gond, hanem büntetés!) - Hány jut el a konszolidációig 35 éves korára (mert nem reális a három gyerek nevelése az alacsonyabb fizujából, és akkor sajnos ez így megy), és soha nem születik sem a második, de sokszor az első gyermek sem? Tudom, hogy a három gyerek kell a népességfogyás megállításához, és ezért van nagy szakadék a két és három gyerekre járó juttatások és támogatások között, de sokan gondolkoznak két gyerekben, és járnak úgy, ahogy vázoltam. Ez pedig veszteség, mert a nem megszülető két gyermek is veszteség. Matematikailag nagyobb, mintha a két gyerek mellé nem vállalnának harmadikat. Elismerve a kormány családtámogatásra irányuló cselekvéseit (no nem a Bende-féle faszságokat, hanem a csadókedvezményt, csokot, gyed-extrát és társait), továbbra is úgy gondolom, hogy egyszerre túl sokat akarnak elérni. A nulla gyerekből 10+10 millió esetén sem lesz három, mert akinél eddig nulla gyerek volt, az (ha anyagi okai vannak a gyermektelenségének) nem(csak) az otthonteremtésre, hanem a fenntartható egzisztenciára gyúr. Nem egy olyan értelmiségi van a környezetemben, aki a két gyerek vállalására és nevelésére rendezkedett be, arra próbált egzisztenciát teremteni. Mire sikerült, már bőven 30-on túl jártak, és a tartalékok most mennek az inszeminációra meg a lombikokra. Évek óta. Holott az IVF-fel foglalkozó orvosok minden platfromon próbálják terjeszteni, hogy ne 35 után, hanem 30 előtt jöjjenek, mert egy 27 éves meddőnek igen nagy valószínűséggel csinálnak gyereket, a 35+-osnak talán, 40 felett meg ha a csillagok úgy állnak... Minden ötödik pár meddő, és ezek elsősorban az egzisztenciateremtő, idősebbek (35+) közül kerül ki. Amire ki akarok lyukadni az az, hogy a gyors egzisztenciateremtés és a felvilágosítás esszenciális lenne a születésszám normalizálására...

Év Teljes termékenységi arányszám 1900–1901 5.28 1910–1911 4.67▼ 1920–1921 3.84▼ 1930–1931 2.84▼ 1940–1941 2.48▼ 1948–1949 2.56▲ 1950–1955 2.73▲ 1955–1960 2.21▼ 1960–1965 1.82▼ 1965–1970 1.98▲ Év Teljes termékenységi arányszám 1970–1975 2.09▲ 1974–1977 2.28▲ 1975–1980 2.12▼ 1980–1985 1.81▼ 1985–1990 1.82▲ 1990–1995 1.73▼ 1995–2000 1.38▼ 2001–2005 1.30▼ 2006–2010 1.32▲ 2013 1.34▲ 2,8 kellene a népesség megmaradáshoz