Élhető város helyett folyamatos szmogriadó? – A Kerékpárosklub válasza Tarlós István sajtótájékoztatójára

„Élhető város helyett folyamatos szmogriadó képe rajzolódik ki Budapest jövőjeként, amennyiben Tarlós István tömegközlekedést és kerékpározást érintő javaslatait megszavazza a Fővárosi Közgyűlés. A Magyar Kerékpárosklub szakmailag megalapozatlannak tartja a főpolgármester december 11-i, fenntartható közlekedési módok visszaszorításáról tett bejelentéseit és azok újratárgyalását kezdeményezi a főpolgármesternél. Úgy véljük, nem csak a választóknak tett ígéreteivel megy szembe a főpolgármester, hanem Budapest fejlődésének is gátat szabhat, ha a képviselők, kerületi polgármesterek rábólintanak az ötletekre.

Aki a pénteki csúcsforgalomban megpróbált hazajutni a munkahelyéről, esetleg karácsonyi bevásárlást szeretett volna intézni a fővárosban, megrökönyödéssel olvashatta Tarlós István mondatait. A főpolgármester »szélsőségesen tömegközlekedés-orientáltnak« nevezi Budapestet, az általa aláírt és dicsért Balázs Mór terv fejlesztési irányainak átírását jelentette be, valamint a közelmúlt kerékpárosbarát fejlesztései helyett a Demszky-korszakba kívánja visszafordítani a régióban egyedülálló magyar biciklis fejlődést.

Budapesten legtöbben közösségi közlekedéssel járnak munkába vagy iskolába, ezért érthetetlenek a főpolgármester szándékai. Aki ült már buszon vagy villamoson a csúcsforgalomban, tudja, hogy a fenti álíltás nem igaz. A kerékpározással kapcsolatos ötletek pedig pontosan azokat a célokat nem szolgálják, amiket Tarlós István felvetett, és amiért a Magyar Kerékpárosklub is dolgozik.

Budapest nem Amszterdam, de még csak nem is Bécs

Tarlós István pénteki bejelentése szerint egy meg nem nevezett tagokból, a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság, szakbizottságok és egy hivatali szakmai stábból összeállt rejtélyes csoport által írt javaslatokat kíván megszavaztatni a Fővárosi Közgyűlésben, melyek meghatároznák a jövő közlekedési fejlesztéseit. A »munkacsoport« nem egyeztetett a Magyar Kerékpárosklubbal és ez látszik is az »elemzésükön«.

A Tarlós István által emlegetett csoporttól származó javaslatokból az látszik, hogy a kerékpárt nem tekintik közlekedési eszköznek. Alapelvük, miszerint »nem lehet abszolút prioritás az az elv, hogy biciklin A pontból a B pontba a legrövidebb úton lehessen eljutni« ezt bizonyítja. Útirányjelző táblákat helyeznének el csomópontokban, melyekről a közlekedők megtudhatnák merre kell kerékpárral - nagy kerülővel - továbbmenniük. Szintén ezt az elavult gondolkodásmódot tükrözi, hogy a kerékpáros közlekedésre a “forgalom” kapacitásának csökkentőjeként hivatkoznak, miközben a kerékpár kis helyen is elfér, így ahol több a kerékpáros, ott növekszik az út kapacitása.

Szervezetünk a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy nem tekintik közlekedési eszköznek a kerékpárt. A bicikli jármű, a járművezetők pedig minden közlekedési módon a legrövidebb utat választják. A kerékpározás előnye, hogy ezt károkozás nélkül lehetővé is teszi. Az élhető városfejlesztés kulcsa olyan kerékpárosbarát úthálózat kialakítása, amely biztosítja, hogy egyszerűen és gyorsan lehessen A-ból B-be eljutni. Nem egy névtelen hivatalnok csoport dönti el, hogy mely utca lakói járhatnak kerékpárral, és melyik boltba, iskolába, moziba, színházba lehessen biciklivel elmenni és melyikbe nem. Ez a ’90-es évek városvezetésének gondolkodását hozza vissza, amelyen Tarlós István már 2010-es programjában – nagyon helyesen – átlépett.

Hibás adatok, rossz következtetések

Tarlós István és csoportja szerint a kerékpáros közlekedés morálja nem fejlődik párhuzamosan a kerékpáros infrastruktúrával. A baleseti statisztikák azonban éppen az ellenkezőjét mutatják: Budapesten az a nemzetközi trend látszik beigazolódni, hogy ahol több a kerékpáros, ott biztonságosabbá válik a közlekedés. A biciklis közösség mérései szerint a két keréken járók közt többségében vannak a jogosítvánnyal rendelkezők, a szabályos biciklilámpa-használat pedig általánossá vált.

A főpolgármester számára készített »elemzés« felülvizsgálná az egyirányú utcák megnyitását kétirányú kerékpáros közlekedés számára, valamint várhatóan megszüntetné a belváros közös használatú busz és kerékpársávjait. A kétirányúsításoknál balesetveszélyre, a buszsávoknál a tömegközlekedés akadályozására hivatkoznak, de sajnos egyik érv sem igazolható adatokkal.

Az egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpáros közlekedés számára az egyik legbiztonságosabb és legolcsóbb fejlesztési módszer, hiszen a közlekedő felek itt látják a legjobban egymást. Nem hiába nem történnek komolyabb balesetek ilyen helyen, ami szintén nemzetközi tapasztalatokat igazol.

A buszsávokat eddig is csak ott nyitották meg a kerékpáros közlekedőknek, ahol a menetrendet így is tartani lehet. A BKK adatai nem mutatnak késéseket az ilyen helyen közlekedő kerékpárosok miatt, ami talán annak is az eredménye, hogy a Kerékpárosklub mindvégig a buszok elsőbbségének megadására figyelmeztette a biciklivel közlekedőket. Európai nagyvárosokban rendkívül elterjedt és sikerrel alkalmazott megoldásról beszélünk, ehelyett Tarlós István egyenesen a kerékpározás több nagy forgalmú útról való kitiltását veti fel.

Természetesen a Kerékpárosklub szerint is van még mit javítani a kerékpáros közlekedésen. Ennek legjobb eszköze az utóbbi évek fejlesztéseinek folytatása, ugyanis Budapesten még mindig nincs egységes és egyértelmű kerékpárosbarát úthálózat. Bár óriási a fejlődés, a fővárosban néhol Bécsben, de a város nagy részén még mindig két tűz között érzi magát, aki kerékpárra ül. Ennek oka, hogy a város kinőtte a Demszky-korszak gyalogosok kárára felfestett sárga csíkjait, a fejlesztések tempója pedig nem követi a városlakók igényeinek megváltozását.

A főpolgármester homályos adatokra hivatkozva állítja, hogy »10-ból 8 kerékpáros átmegy a piros lámpán«, és ha ez nem változik, akkor KRESZ-vizsga előírását fogja javasolni a kormánynál. A Kerékpárosklub szerint ez egyértelműen egy betarthatatlan, életszerűtlen javaslat, ezzel az erővel gyalogosvizsgát is elő kéne írni.

Szervezetünk meggyőződése, hogy a szabályok megszegése nem abból fakad, ki milyen járművel közlekedik. Ahogy nem kerékpárfüggő a piroson áthajtás, úgy nem autós jellemző a vezetés közben való telefonálás, a gyorshajtás, vagy a tilosban parkolás. Ezek a közlekedési morál általános jellemzői, így az oktatás, a megelőzés jelentheti rájuk a megoldást, vallja a Kerékpárosklub. A klub szerint a szabálytalanságok szelektív elítélése nem a főpolgármester feladata vagy hatásköre, ahogy a közlekedési szabályok gyártása sem. Hatályos nemzetközi jogszabályok szerint a kerékpáros közlekedés nem lehet adminisztratív engedélyezés tárgya.

A klub eddig is dolgozott a közlekedési morál javításán. Évek óta folytat olyan szemléletformáló kampányokat, melyek az utakon való partnerségre hívják fel a figyelmet. Évente több tízezer példányban terjeszti a Kerékpáros Kisokost, Bebiciklizéseken tanítja a helyes közlekedést, épp most készül egy oktatási program folytatására a BKK-val. Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságával közös Együtt Közlekedünk kampánya tavasszal lép a második szakaszába.

A Kerékpárosklub kezdeményezi, hogy Főpolgármester úr is támogassa ezeket a programokat, a főváros adjon lehetőséget azok minél szélesebb körhöz való eljuttatásában akár kihasználatlan reklámhelyek, akár más eszközök biztosításával.

Vissza a múltba?

Tarlós István azt is kijelentette, hogy ő nem kerékpárellenes. A Kerékpárosklub álláspontja szerint a most bejelentett tervei nem csak a kerékpározás, az egész város ellen vannak. A tömegközlekedés és a kerékpározás visszaszorítása még nagyobb dugókat, még egészségtelenebb környezetet, a kevés közösségi tér további csökkenését és a mostaninál is nagyobb szmogot hozhat Budapestre.

Képzeljük el mi történne, ha csak a Kiskörúton zajló évente több mint egymillió kerékpáros utazást autóval tennék meg! A kerékpáros és közösségi közlekedés csökkenti a dugókat, ezáltal segíti a kényszerű okokból autózókat és az áruszállítást is.

A főváros egyedülálló kerékpáros fejlődésének nemzetközi jó híre van. Tarlós István közgyűlés elé szánt javaslatai azonban minden elemükben a múltba rántanák vissza Budapestet, mikor a kerékpárra nem járműként, hanem játékszernek tekintettek, így annak előnyeit nem élvezhette a város.

Mindennél aggasztóbbak azonban a közösségi közlekedés visszaszorítására tett kijelentések, hiszen Budapesten ma így közlekednek a legtöbben. A fenntartható közlekedési módok háttérbe szorítása a lakóknak egészségügyi kockázatokat, a városnak nemzetközi presztízsveszteséget jelenthet.Nincs olyan város a világon, ahol busz és kerékpársávokat kaparnának fel, vagy ellenirányban megnyitott egyirányú utcákat zárnának le.

Ne szavazzák meg!

A Magyar Kerékpárosklub az ország legnagyobb kerékpáros szervezeteként találkozót kezdeményezett Tarlós Istvánnal, melyen újratárgyalnák a felsorolt pontokat. A szervezet szeretné, ha a nyilvánosság is megismerhetné a főpolgármester keze alá dolgozó grémium tagjainak névsorát és az általuk készített dokumentumokat. A találkozón a Kerékpárosklub ismertetné azokat a szakmai anyagokat és adatokat, amelyeket a Tarlós István által felkért csoport nem ismert, vagy nem tartott fontosnak.

A klub felkéri a fővárosi képviselőket, kerületi polgármestereket, hogy ne csak szavakban kampányoljanak a kerékpározásért, hanem ebben a formában ne szavazzák meg a javaslatokat. A következő EU-s támogatási ciklusban óriási források állnak  kerékpáros fejlesztések rendelkezésére, de ilyen keretek között nem jöhetnek létre sikeres fejlesztések.

A kerékpáros közlekedés az egyetlen, mely kis költséggel hatékonyan tud egy város hasznára válni. Az évtized hibája lenne egy ilyen lehetőségnek hátat fordítani.

A klub továbbá sajnálatát is szeretné kifejezni, amiért Tarlós István szembe megy korábbi programjával, ami miatt a városlakók főpolgármesterré választották. A szervezet reméli, hogy Budapest vezetése visszatér régi önmagához és egy ismeretlen csoport nem téríti el a várost a fejlődés útjáról.

Ahogy Tarlós István a Balázs Mór terv előszavában fogalmazott még pár éve:
»A Balázs Mór-terv méltó folytatása a főváros közlekedési intézményrendszere átalakításával megkezdett fejlődési folyamatnak,a tervben megfogalmazott gondolatok érvényesítése pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Budapest az európai nagyvárosok versenyében helyt állva vonzó lehetőségeket biztosítson az itt élők, az itt dolgozók, az itt vállalkozók és az idelátogatók számára egyaránt.«
Teljesen egyetértünk.