Kibaszhatunk emberekkel úgy, hogy nincs hasznunk belőle? Csináljuk!

„Mit is üzent ezzel Budapest és Varsó? Azt, hogy ha tegyük fel, egy német férfi beleszeret egy magyar srácba, és összekötik az életüket, vagy egy spanyol nő életében eljön az igazi, és történetesen egy lengyel lány az illető - akkor a mi kormányaink azt mondják nekik: ezt buktad. Itt nem lesznek olyan jogaid, mint a saját országodban. Egy magyarba szerettél bele? Akkor nem oszthatod meg vele a vagyonod, nem örökölhetsz tőle, mi a ti szerelmeteket ócskábbnak tartjuk, mint egy heteró párét.

(...)

Azért, hogy ennek az icipici kisebbségnek nehogymár több joga legyen, mint amennyit mi itthon engedünk, Budapest és Varsó inkább megvétózták az Unió összes vegyes, 2 nemzetiségű párjának helyzetét egységesítő rendeleteket: akár házasságban, akár élettársi kapcsolatban élnek, jogaik csak nehezebben vagy egyáltalán nem lesznek érvenyesíthetők.

Nyilván el lehet intézni egy szimpla buzizással a dolgot, de hát ez egy tökéletes példa arra, hogy a döntéstől senkinek sem lesz jobb, csak egyes embereknek rosszabb lesz. Senki se profitál belől, nincs érdekellentét, még azzal sem lehet érvelni, mint mondjuk az azonos nemű párok házassága esetében, hogy sérti a vallásosak érzékenységét, vagy az örökbefogadás esetében, hogy állítólag ettől baja lehet a gyereknek.

Nem. Ez szimpla gecizés. Nincs jobb szó rá. Egyszerűen arról van szó, hogy legyen rosszabb embereknek, mert mi utáljuk őket.”