A karácsonyi borok

Pár éve átvettem apától a szentestére való borok kiválasztásának feladatát. Ilyenkor – mint legtöbb esetben – sem csak saját borokat fogyasztunk otthon, hanem más termelők borait, ebből is tanulva, gazdagodva. Még a fa díszítése közben van, hogy koccintunk egy Garamvári Vincent extra szárazzal vagy egy Törley Francois nyerspezsgővel. A bor, ami soha nem marad ki a sorból, az Berecz Stéphanie száraz tokaji furmintja.

Már a 2004-es évjárata óta ezzel indul minden ünnepi vacsoránk. A leveshez általában bontunk egy rozét, mondjuk a válogatás tételeink közül egy merlot-t. Az ünnepi vacsora közben elő kerül egy-egy vörösbor is, vagy a nagyvilágból, vagy Magyarországról. Idén asztalra kerül Bukolyi Marciék “Kisfiam” egri vörös házasítása, majd jönnek a még testesebb tételek Szekszárdról: Vesztergombiék Csaba cuvée-je, Eszterbauerék Tivaldja.

Idén a 2012-es Görögszó csúcsborunkból is fel fogunk bontani egy üveggel, illetve az Ó Birtokborunkból. Ez a tétel különösen közel áll hozzám. Bárhol is végeztem szakmai gyakorlatot vagy tanultam külföldön különböző ösztöndíjakkal, ha honvágyam volt, mindig ebből a borból bontottam meg egy palackkal, mert emlékeztetett az otthonra, az otthoni ízekre, így szépen megalapozza a karácsony meghitt, családias hangulatát. A vacsora végén egy Áts cuvée-t szoktunk bontani, majd a karácsonyfa mellett egy Royal Tokaji 6 puttonyos aszúval koccintunk. Áldott ünnepeket kívánok minden kedves olvasónak!