Az európai nemzetállamok ugyanis éppen azon baloldali gondolkodásnak, a 18-19. században baloldali ideológiaként megjelent nacionalizmusnak a teremtményei, amelyet ő most éppen a nemzetállamok felszámolásával vádol. A nemzetállamiság és a nacionalizmus kritikája Európában jobboldalról, konzervatív oldalról született meg legelőször, elvégre már a birodalmak – köztük az 1918. előtti Magyarország – is éppen a nemzetállamok felettiségről szóltak. Csak aztán jöttek a nacionalizmusok, és szétverték őket. A magyar történelemben például 1920. június negyedikével győzedelmeskedett az a nemzetállami logika, amit Orbán védelmez. Örülhet hát Trianonnak.
Magyarország számára a nemzetállamiság korszaka területének és jelentőségének csökkenését jelentette. Valódi jobboldaliak, mint például a katolikus gróf, Coudenhove-Kallergi már az első világháború és főleg annak békediktátumai által teremtett nemzetállami széttagoltság miatt felismerték, hogy Európa érdekeit nem az szolgálja, ha népei nacionalistaként nemzetállamokra osztódnak, és megosztva, erőtlenül állnak a világpolitika és a világpiac színpadán. (...)
Nem Európát védi, és nem a magyar emberek érdekeit nézi, aki az ukrán vagy a közel-keleti válság idején akarja Európát újra nemzetállamokra daraboltatni, és holmi gonosz összeesküvésként tekint az amúgy katolikus európai politikusok gondolataként megjelent európai szuperállamra. Azonban nem is a levegőbe beszél a magyar miniszterelnök. Valakiknek ugyanis tényleg szolgálja ilyenkor az érdekét.