Na, akkor már érted, mi elől menekül az a többmillió ember Európába!

„Kurva szar lehet olyan városban élni, ahol nem mehetsz ki az utcára, mert félted az életed. A tegnapi párizsi mészárlás ezt a szokottál még sokkal kontrasztosabban mutatta meg. Damaszkuszban, Aleppóban, Szúzában ez mindennapos, Párizs viszont a szabadság és a romantika városa. Valamikor egyébként Szúza is az volt. Ha Párizsban jelenik meg az a brutalitás, amit Szíriában szoktunk meg, az sokkal nagyobbat üt az ember lelkén.

Pedig mondom, Szíriában ez mindennapos. Ott nincs olyan, hogy gyásznap. Minden nap gyásznap.

Minden egyes nap úgy lépsz ki az utcára, hogy megölhetnek, hogy a családodat megölhetik. Ez elől menekül az a többmillió ember, akik ellepték Európát, és akik a minden empátiát és józan észt nélkülöző európai közvélemény szerint gazdasági bevándorlók, akik jobban akarnak élni, közben pedig le akarják igázni a keresztény világot. Már ez is mekkora ellentmondás.

(...)

Ha tényleg mögöttes felelősséget keresünk a mészárlásban, akkor sem a menekültáradatban fogjuk megtalálni, hanem abban, ahogy a puhapöcsű Európa kezelte a muszlimok asszimilációját. Mondok egy mondatot, ami megmagyarázza, miért lehetnek Párizs környékén második, harmadik generációs észak-afrikai muszlimok, akik semmi másban nem látják a kiutat, csak a gyilkolásban: 

»Dehát ezek egyszerűen nem akarnak beilleszkedni«

Tessék. Ennél az egy mondatnál semmi nem foglalja össze jobban, hogy miért tart most ott szerencsétlen Európa, ahol. Mert a gyáva vezetői és a gyáva polgárai nem voltak képesek megoldani egy egyébként nem megoldhatatlan problémát. Ha kibaszod a muszlimokat a városszéli gettókba, ha nem adsz munkát valakinek, akit Mohamednek hívnak, akkor Mohamed nem fog beilleszkedni, viszont nagyon durva indulatai lesznek veled szemben.”