„Magyarországon az összes munkavállaló 73 százaléka fizikai munkás. Az autógyárakban viszont az átlag magasabb: 77 százalék. Ez az öszszeszerelés túlsúlyát mutatja, vagyis azt, hogy átlagosan kevesebb tudásalapú munkahelyet teremtenek, mint a többi ágazat. Erősen függ tehát a magyar gazdaság egy olyan ágazattól, amely jelentős állami támogatásokat kap, és drágán teremt a munkaintenzitáshoz képest rosszul fizető munkahelyeket. Ezt a függőséget a gazdaság diverzifikáltságának, vagyis több lábon állásának fokozásával lehet és kell ellensúlyozni. Ennek módszere egyrészt a hazai adottságokat és képességeket jobban hasznosító, már említett ágazatok erőteljesebb fejlesztése, másrészt a gazdasági növekedést hozó új ágazatok meghonosítása lehet.
De érdemes felfigyelni még egy ágazatra, amelynek fejlődése jót tenne nemcsak a gazdaságnak, hanem a társadalomnak is. Ez az építőipar. Az ágazat teljesítménye augusztusban az előző évhez képest 6,1 százalékkal csökkent. Ennek nyilvánvalóan az egyik oka az EU-s pályázatokból finanszírozott beruházások kifutása. Az építőiparnak azonban jelentős szerepe lehetne nemcsak az uniós nagyberuházásokban és az új lakások építésében, hanem a leromlott családiház-állomány és a falusi-kisvárosi középületek felújításában, korszerűsítésében, energiatakarékos átalakításában is. Ugyanis e tekintetben nagy az elmaradásunk. Az építőiparon belül is főleg a kis cégeknek adna ez a terület munkát. Az eredménye pedig nemcsak a lakásállomány javulása és az energiafogyasztás csökkenése, hanem az életminőség javulása is lehetne. (...)