Erősen függ a magyar gazdaság egy olyan ágazattól, amely jelentős állami támogatásokat kap, és drágán teremt a munkaintenzitáshoz képest rosszul fizető munkahelyeket.
„Magyarországon az összes munkavállaló 73 százaléka fizikai munkás. Az autógyárakban viszont az átlag magasabb: 77 százalék. Ez az öszszeszerelés túlsúlyát mutatja, vagyis azt, hogy átlagosan kevesebb tudásalapú munkahelyet teremtenek, mint a többi ágazat. Erősen függ tehát a magyar gazdaság egy olyan ágazattól, amely jelentős állami támogatásokat kap, és drágán teremt a munkaintenzitáshoz képest rosszul fizető munkahelyeket. Ezt a függőséget a gazdaság diverzifikáltságának, vagyis több lábon állásának fokozásával lehet és kell ellensúlyozni. Ennek módszere egyrészt a hazai adottságokat és képességeket jobban hasznosító, már említett ágazatok erőteljesebb fejlesztése, másrészt a gazdasági növekedést hozó új ágazatok meghonosítása lehet.
De érdemes felfigyelni még egy ágazatra, amelynek fejlődése jót tenne nemcsak a gazdaságnak, hanem a társadalomnak is. Ez az építőipar. Az ágazat teljesítménye augusztusban az előző évhez képest 6,1 százalékkal csökkent. Ennek nyilvánvalóan az egyik oka az EU-s pályázatokból finanszírozott beruházások kifutása. Az építőiparnak azonban jelentős szerepe lehetne nemcsak az uniós nagyberuházásokban és az új lakások építésében, hanem a leromlott családiház-állomány és a falusi-kisvárosi középületek felújításában, korszerűsítésében, energiatakarékos átalakításában is. Ugyanis e tekintetben nagy az elmaradásunk. Az építőiparon belül is főleg a kis cégeknek adna ez a terület munkát. Az eredménye pedig nemcsak a lakásállomány javulása és az energiafogyasztás csökkenése, hanem az életminőség javulása is lehetne. (...)
Az sem jó jel, hogy míg az EU-s célkitűzések szerint 2020-ra a 30–34 éves népességen belül 40 százalékra kellene emelni a felsőfokú végzettségűek arányát, a magyar cél ennél sokkal szerényebb, mindössze 30,3 százalék. Azt is mondhatnánk, hogy a költségvetési deficitet sikerült rendbe hoznunk, de a humántőke-fejlesztés területén egyre nagyobb deficitet halmozunk fel. Ez pedig már ma is, de hosszabb távon még inkább gátja lesz a valódi, nem az olcsóságra, hanem a tudásra és innovációra támaszkodó versenyképesség-növelésnek. Ha viszont nem lépünk rá erre az útra, akkor maradunk olcsósággal és állami kedvezményekkel versenyző, s ezért a bérek és az életminőség területén is lemaradó perifériaország.”
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
Európa történetének legsúlyosabb gazdasági válsága érkezhet.
Ezt a békát kénytelenek voltak lenyelni.
A Századvég Konjunktúrakutató újabb felmérést publikált.
Hazánk az európai autóipar Bajnokok Ligájában szerepelhet.
A legnagyobb áldozatot Ukrajna és az ott élők hozzák, de a gazdasági hatásoktól az egész kontinens szenved. Magyarországon is forintosíthatók a négy éve tartó háború következményei.
Budapesten már itt vannak, hamarosan ellepik az országot – elindult a választási megfigyelés.
Ezúttal nagyon észnél kell lenniük.
