Értékek mentén

„Konkrétan a biodinamikus borkészítéssel kapcsolatban: Elsősorban kiforrott, alkalmazható filozófiának, bizonytalan útnak vagy a piacnak küldött marketingüzenetnek tartod inkább? Miért?

Mindkettőnek. Kezdjük a piacnak küldött marketingüzenettel. A marketingnek van manapság egy pejoratív tartalma. Teljesen tévesen. A marketingkommunikáció nem más, mint egy értékrendszer közvetítése. Amikor azt mondja egy reklám, hogy ettől a mosóportól szép tiszta lesz a ruhád, akkor  mosóporgyártó a tiszta ruháért való elkötelezettségét kommunikálja. Ez persze lehet egy hazug kommunikáció, de mindenképpen erről szól a történet. A biodinamikus szemléletmód egy értékválasztás és egy filozófia. Aki ezt az értékrendet osztja, és ebben a fiozófiában hisz, az beszéljen is erről, és mondja is el, hogy ő ezt csinálja. Ha pedig kommunikál akkor az már marketing. A biodinamikus szemléletmód alapvetően egy organikus, természetes és a termőhelyet egy élő egységként látó és kezelő felfogás. Ezt a felfogást képviselni és erről beszélni szerintem korrekt és helyénvaló dolog. Röviden fogalmazva, a bortermelőnek a saját értékválasztásáról kommunikálnia egy marketingeszköz.

Magát, mint szőlészeti technológiát én a biodinamikus modellt nem tartom egy az egyben követendőnek. Minden tiszteletem azok iránt, akik viszont igen, de nekem a természettudományos igényeimet nem elégítik ki az olykor ezotériába hajló misztikus magyarázatok. Lehet, hogy túl kockafejű vagyok, de én szeretek minden technológiai döntés mögött növény- vagy talajélettani folyamatokat és rendszereket látni. Szeretem tudni a pontos biokémiai alapokat. Ebből a szempontból nekem a biodinamikus szemlélet homeopátiás része értelmezhetetlen. De mondom, minden tiszteletem azoké, akik számára viszont nem az. A biodinamikus művelésmód nem magáról a technológiáról szól, hanem rólam, aki azt nem érti, és arról, aki viszont igen. Ugyanakkor a biodinamikus szemlélet sarokpontját alkotó komposztkészítést és kezelést teljesen jónak és használhatónak tartom. Sőt, értem is a lényegét. Tulajdonképpen nem más ez, mint hogy a talaj mikrobiológiai közösségét adott módszerrel felszaporítjuk és átteleltetjük. A talajéletnek és a talaj dinamikájának ez egyértelműen jót tesz. Ahogy egyébként a biodinamikus növényvédelmet is szimpatikusnak tartom, mert inkább fújjon valaki őrölt kristályt ivóvízzel és kamillával mint fukusima-nagaszaki vegyszerbombát.

Mik a tapasztalataid a fogyasztókkal kapcsolatban? Megfelelő teret nyertek már az izgalmas, egyedi borok, vagy a tömegcikk-kereslet továbbra sem csillapodik?

Ameddig tömegesen nem világosodnak meg a fogyasztók, addig az olcsó tömegcikkek jobban fognak futni, mint a drágább előállítási költségű, egyedibb termékek. Ez igaz nemcsak a borra, de a zenére, filmekre, ruhára, bútorokra, autókra és mindenre. Persze van tere az egyedi boroknak. A fogyasztók egy adott százaléka fogékony az egyedi minőségre és hajlandó (képes) is 600 forint helyett mondjuk 3600 forintot kifizetni egy palack borért. Persze nem szabad az elitizmus hibájába esni. 3600 forint az nagyon sok pénz. A fogyasztók, és főleg a magyar fogyasztók pedig csórók. Bort akar inni az is akinek erre csak 600 forintja van. Fájdalmas persze, hogy pontosan tudjuk mennyire nem bort kap a csóró fogyasztó a 600 forintjáért, hanem csak egy a borra megtévesztésig hasonló szeszesitalt. De ezen változtatni sajnos nem tudunk... forradalom kellene, de ahogy én a világot nézem, a bornál jóval fontosabb kérdésekben sem nagyon képesek a tömegek forradalmat csinálni. A minőségi és egyedi borok termelőnek megvan a maga piaca. Nem egyszerű piac ez sem, mert a kínálat egyre bővül, és a fogyasztók ezen szegmense egyre igényesebb. De legalább nem kényelmesedünk el, és törekszünk a megújulásra, fejlődésre.”