Közben pedig mindenki tudja, hogy nincs elég munkaerő-utánpótlás a kontinens számos országában, és pár év múlva borulnak a nyugdíj- és egészségügyi rendszerek. A mostani bevándorlókkal is az a fő baj, hogy látványosan terhelik a szociális ellátó rendszereket. Az, hogy hozzá is járulnak-e a fedezéséhez, csak később derül ki.
Mi bukik itt, vagy mi bukott máris meg? Nem a liberális demokrácia. Csak a jóléti állam, a nanny-state. Az a rendszer, amikor az állam saját tulajdonának tekinti a polgárait (sőt a leendőket is), mindent tudni akar róluk, irányítani akarja őket és cserébe gondoskodik mindenkiről. Ilyenkor persze, hogy előbb-utóbb kimerül a kassza.”