Ebből elég!
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
De facto azt gondolom, hogy a Wizz Magyarország nemzeti légitársasága. Annyi utast szállítunk Budapestről, amennyit legjobb éveiben a Malév. Interjú.
„- Tizenkét éve vezeti a Wizz Airt, tudja még élvezni, ha a repülésről kell beszélgessen?
- A Wizz Air egy jó történet, befolyásoljuk az emberek életét azzal, hogy egy olyan szolgáltatást teszünk elérhetővé, amit korábban csak kevesek élvezhettek. Az is fontos, hogy Magyarországról megfelelő ötlettel és hozzáállással fel lehet építeni egy ekkora céget a semmiből. Még mindig élvezem.
- Ha már ezt említi: magyar cég a Wizz egyáltalán? A tulajdonos holding Jerseyben székel, Genfben működik az üzletinek nevezett központjuk.
- A Wizz annyira magyar, mint bármelyik másik magyar cég lehet. Ebben a méretben persze nem egyszerű tisztán magyarnak maradni. A repülést üzemeltető vállalat szabályozása és jogi struktúrája is a magyar szabályok szerint működik.
- De akkor ennyi erővel a kecskeméti Mercedes is magyar.
- Nem, nyilván németnek gondoljuk, pedig ott is feszegethetnénk akkor ugyanezt. Ugyanis, ha megnéznénk a Mercedes tulajdonosi struktúráját, meg merném kockáztatni, hogy nem a németek vannak többségben. Ahogy a Wizzben sem a magyarok. Egy tőzsdei cégnél ez már csak így van. A kérdés egyébként is kissé akadémiai, mert szerintem ami igazán számít, az az, hogy egy adott cégnek milyen szintű elkötelezettsége van egy adott ország iránt.
A Wizz magyar exportot produkál, a cégünk a magyar GDP körülbelül egy százalékát adja, az adminisztratív központ is itt van, kb. 600-700 embert foglalkoztatunk és számos más munkahelyet teremtünk azzal, hogy számos más szolgáltatás veszünk igénybe itteni cégektől, illetve céges szinten a legtöbb adót itt fizetjük.
- Akkor már majdnem olyanok nekünk, mint a Malév volt, nem?
De facto azt gondolom, hogy a Wizz Magyarország nemzeti légitársasága. Annyi utast szállítunk Budapestről, amennyit legjobb éveiben a Malév. Azt is megkockáztatnám, hogy értékesebb az utasösszetétel. A Malév utasainak fele itt csak átszállt, az átszálló forgalom pedig a magyar GDP-t nem nagyon bővíti, legfeljebb egy csésze kávé árával. Mi viszont akit ide hozunk, itt éjszakázik, étterembe megy, szórakozik, szolgáltatásokat vesz.”