„A privatizációba miért nem nyúlt bele?
Az izsáki pezsgőgyárat fillérekért megkaphattam volna, de azt mondtam, köszönöm, nem. Aztán eladták másnak, aki becsődöltette. Később jöttem rá, hogy azért lettem közellenség, mert a megrendeléseimmel én tartottam életben rengeteg konzervgyárat, sörgyárakat, mindent, amiket így nem tudtak privatizálni. De aztán, hogy engem bezártak, sorra dőltek ezek a gyárak, el is adták mindet.
Miért nem barátkozott politikusokkal? Azokkal, akikkel azok barátkoztak, akik ön után megvásárolták a privatizálásba csődölő cégeket.
Meg se kerestek. Mindig is körön kívül voltam.
Egyetlen politikus sem javasolta, hogy találjanak ki valami közös okosságot?
Nem volt ilyen.
Fura.
Jó, megkerestek éngem is… De csak a sok pénzt hordták el.
Mire?
Hát a választásokra.
Kik?
Hagyjuk. Jobb nem menni a politika közelibe.”