Lekörözi-e Bokros Lajos Ben Afflecket?

„Valahol értékelendő az őszinteség, hogy a MoMa belátta, képtelen értékelhető számú embert fizikai valóságában, analóg módon megmozgatni, és ezért egy online tüntetést szervez, amelyről eddig annyit tudunk, hogy egy online számláló követi majd, hányan is kattintottak a demonstráció helyszínéül szolgáló honlapra. Csak közben sajnos közös politikai jövőnkről is szól ez a jelenség nemcsak egy konkrét párt gyengeségeiről.

Bármilyen tüntetésnek, tömegmegmozdulásnak az egyik fontos célja, hogy az emberek közösen, fizikai valójukban megmutassák, részei a politikának, és hogy szembesítsék a kor hatalmasait ezzel a ténnyel. A ténnyel, hogy végső soron a hatalom gyakorlása lehetetlen a hatalomnak alávetettek beleegyezése nélkül. Legyen szó a ceausescui rémuralom ellen fellépő romániai polgárokról, a tisztességes bérezésért és munkavállalói jogokért kiálló ipari munkásokról, a heteronormatív társadalom vegzálása ellen fellázadó New York-i melegekről és transzvesztitákról, vagy épp a netadó ellen utcára vonuló magyarokról, ennek a jellemzőnek mindig ott kell lennie. Egy tiltakozó akciónak felforgató erejűnek kell lennie, hiszen csak a felforgatás az, ami kényszerítő lehet a hatalomra nézve, hogy maga is változzon/változtasson.

Bokrosék tüntetése nem erről szól. Itt az október 23, kéne valamit csinálni, hogy megmutassuk, mennyire is gyűlöljük az Orbánt, igaz, embereket nem tudunk megmozgatni, de akkor majd online, és számoljuk a hozzánk tévedőket, és majd eladjuk minden újságban, hogy ezrek tüntettek velünk - valahogy ez lehetett a párton belüli gondolatmenet. Meg talán még az, hogy ez milyen fiatalos. Ez az akció tökéletes példája annak, hogyan lehet teljesen kiüresíteni a politikai cselekvést, hogyan lehet köldöknézegető idiotizmussá zülleszteni azt, aminek a közjó megvalósításának útjait kellene fürkésznie. A cselekvés itt csupán önmagáról szól, azért van, hogy legyen.”