Abszurdisztáni kalandozók (Hernád Péter – Hollóember)

„Rendkívüli erénye a könyvnek, hogy érzékletesen festi le a nagyon magyar, lepusztult agglomerációs valóságot. A lakótelepek pusztaságát, a tehetős luxuskörnyezet idegenségét, találkozunk korrupt rendőrrel, droggal, alkohollal, amelyet maguk a hősök sem vetnek meg (főként Fanyűvő és Pannónia Parancsnok). Posztszocialista leépítések, laktanyák, kisült fű és benzingőzt árasztó Ikaruszok miliőjében barangolunk, miközben az emlékeiket és egymás közt köztudott dolgokat felelevenítve alternatív történelem íródik a nagy történelmi alakokat közvetve ismerő Vész Konráddal, az eseményekben közvetetten, ősei révén résztvevő Ignáccal, az ötvenhatos események idején börtönéből kiszabaduló Báthory Erzsébettel, és így tovább (a szibériai, kiadatlan Petőfi-versek kincstári jelenléte méltán illeszkedik a sorba). Hőseink interneteznek, fórumoznak, a Google Mapset használják, felvágottat vásárolnak. Mindettől az ismerős környezettől nem ütnek el élesen a hősök sem, sőt, szervesen hozzátartoznak a víztorony-főhadiszállással és a toldozott-foldozott tragaccsal, melyet Garabonciás Mobilnak hívnak.

A fő probléma az elnevezéssel és önmeghatározással van. Akárhányszor kerül leírása a szuperhős fogalom a regény során, nem szervesül sehogyan sem. Van is erre reflexió a szöveg során, ám belátható: ez a könyv nem szuperhősregény, sokkal inkább urban fantasy, sőt, magyar, kortárs fantasy. A Garabonciás Osztag egy kalandozócsapat, amely többnyire vámpírok, zombik és más, még csak megemlített szörnyetegek ellen harcol, szupergonosznak, villain-nek nyoma sincs, mindenkinek megvan a szerepe a csapatban, varázsló, harcos, kém, stb. Következhet ez Hernád Péter korábbi munkásságából is, hiszen tudomásom szerint az Eric Muldoom, azaz Berke Szilárd fémjelezte Ammerúnia világának volt eleddig oszlopos alkotója. A könyv 23. fejezetében olvasható jelenet, amikor is Gyurkó Béla Marvel-képregényekkel várja Garait a plébánián és azokra mutogatva mondja, hogy maguk olyanok, mint ők, alighanem a könyv szuperhős-vonalat legitimálni igyekvő törekvéseinek mélypontja. Mindenesetre a szuperhős-marketingpecsét véleményem szerint félrevezető, magyar fantasy ez, olvasható, szerethető.”