Fáradt, enervált megjegyzés az év modellje című bullshithez
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
A szőlőhegy, amelyért Kassa és Bártfa városa húsz évig pereskedett, amelynek ügyét a magyar király, majd a pápa elé vitték, s amelyért aztán Bártfa egész lakosságát törvényen kívül helyezték. Ez a tállyai Bányász története.
„Schwartz István a Bányászon nem az eredendően általa kiszemelt, jó adottságú szőlőjét vásárolta meg Gergely mádi plébánostól, hanem egy szerény kitettségű területet. Egy másik felvidéki szabad királyi város, Bártfa önkormányzata viszont ez utóbbi területet kedvezőbb áron vásárolta meg a mádi plébánostól 1485-ben. Ez ellen a kassai Schwartz István heves tiltakozásának adott hangot, mivel elmondása szerint elővásárlási joggal rendelkezett, amelynek megalapozottsága történeti források tükrében igen kétségesnek bizonyult.
Ennek folytán közel két évtizeden át tartó perlekedés vette kezdetét Kassa és Bártfa városa között. A szembenálló felek az ügyet előbb a helybéli földesúr, Szapolyai István örökös szepesi gróf és nádor, utóbb pedig II. (Jagelló) Ulászló (1490−1516) magyar király, majd a vita elhúzódása miatt a katalán eredetű Borgia dinasztiából származó VI. Sándor (1492−1503, címlapképünkön) római pápa elé vitték. Annak ürügyén került ez a viszály a pápa elé, mert ez eredeti birtokos egyházi személy, a már többször is nevezett Gergely mádi plébános birtokában állt.”