A nemzetközi szervezetek fogadkoznak, hogy megküzdenek a szegénységgel. De még csak most jön a neheze.
„Ázsiában közel egymilliárd fővel lett kevesebb azoknak a száma 1990 óta, akik borzasztó nyomorban élnek. A Világbank nyelvére lefordítva: azok, akik naponta kevesebb mint 1,9 amerikai dollárnak megfelelő pénzzel rendelkeznek. India és Kína őrült gazdasági fejlődése mindkét országban százmilliók életkörülményein javított, főleg a nagyvárosokban. Elsősorban ennek köszönhető, hogy a legfrissebb becslések szerint idén a föld lakosságának már csak 9,3 százaléka, hétszázmillió ember él majd a mélyszegénységi küszöb alatt.
Huszonöt éve még közel kétmilliárdan voltak, a világ akkori lakosságának 37 százaléka. Az ENSZ és a Világbank célja az, hogy 2030-ra megszűnjön a mélyszegénység, amin azt értik, hogy a nyomorban élők aránya három százalék alá süllyed. Azt azonban a washingtoni közgazdászok elemzése is elismeri, hogy erre nincs sok esély. A mélyszegénységben élők fele ma a szubszaharai Afrikában él, ahol a szegények aránya ugyan csökken, de a népesség növekedése miatt a számuk az elmúlt másfél évtizedben még nőtt is hatvanmillióval.
A legszegényebb afrikai országok gazdasága a nyersanyag-kitermelésen alapul, ami nem teremt sok jól fizető új munkahelyet. Ide nem áramlanak külföldi befektetések, nem telepítik ide gyáraikat a nyugati cégek. Még mindig nincs elég iskola, orvos, kórház és vízvezeték. A globális felmelegedés is Afrikát és azon belül a legszegényebbeket sújtja leginkább, mert nekik van a legkevesebb eszközük arra, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott körülményekhez. A nemzetközi szervezetek fogadkoznak, hogy megküzdenek a szegénységgel. De még csak most jön a neheze.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
A korábbi főpolgármester-jelölt szerint a HVG írása „olyannyira vak és süket a budapesti közállapotokra”, hogy muszáj volt a benne szereplő tévedésekre reagáljon.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Rendszeresek a címlapsztorik és az interjúk a tiszásokkal.
