Kell-e nekünk hazafias törvény?

 „A büntetőjog területén az unió több mint egy évtizede hoz ugyan különböző intézkedéseket, ugyanakkor érdemben először 2010 márciusában Viviane Reding, az Európai Unió jogérvényesülésért felelős akkori biztosa körvonalazta a büntetőjogi politika kiegyensúlyozott és koherens megközelítésének szükségességét, és bejelentette azon szándékát, hogy lépéseket tesz ezen a területen. Az uniós büntetőpolitika létrehozása című közleménnyel a bizottság abban a hitben volt, hogy teljesítette az ígéretét, és figyelembe vette a gyakorló jogászok és tudományos körök felhívását az uniós szintű büntetőjog koherensebb megközelítése iránt, amint azt a 2009-es Manifesto on EU Criminal Policy (az Európai Unió büntetőpolitikájáról szóló manifesztum) megfogalmazói kifejezték. Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy 2010-ig gyakorlatilag az Európai Uniónak nemhogy terrorizmusellenes, de kiforrott büntetőpolitikája sem volt.

Ami az új büntetőjogi irányvonalat illeti, az sem túl biztató. Az EU büntetőpolitikájának a teljesség igénye nélkül az alábbi alappillérei lennének hivatottak megvédeni az unió állampolgárait. 1. A büntetőjogi intézkedést mindig csak végső eszközként lehet alkalmazni. 2. A büntetőjogi szankciókat csak a különösen súlyos bűncselekmények esetére kell fenntartani. 3. A büntetőjogi intézkedések igen kényesek az alapvető jogok szempontjából: az új jogszabályok megkövetelik az Európai Unió alapjogi chartájában és az emberi jogok védelméről szóló európai egyezményben biztosított alapvető jogok szigorú tiszteletben tartását.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy nemcsak a magyar joggyakorlat, de sokkal inkább az uniós szemlélet radikális változására van szükség, hogy ne legyünk teljes mértékben kiszolgáltatva a radikális terrorista szervezeteknek. Földi László szerint háború van az Iszlám Állam és Európa között, erre a harcra azonban az unió szemlátomást nincs felkészülve, gyenge és sebezhető. Nincs tehát más megoldás, egy felelős kormányzatnak ki kell feszítenie a tagállami hatásköröket, hogy megvédhesse az országa határait és a lakosságot. Jogalkotási szempontból pedig megfontolandó, hogy szükséges-e a vonatkozó jogszabályi háttér fokozott centralizálása, esetleg cizellálása. Mert az alaptörvény szerint – ha az EU nem is – Magyarország védelmezi állampolgárait.”