„A tengely, mint az európai politikai erővonal fogalma kétségtelenül keserű mellékízű, de ha elvonatkoztatunk a következményektől, tisztán nyelvi szempontból a Mussolini 1936-os milánói beszédében bejelentett Berlin–Róma tengely telitalálat volt: »a Berlin–Róma ív nem választóvonal, hanem tengely«.
Ha Mussolini és a második világháború árnyéka nem vetülne erre a mondatra, akkor a feltételezésünk szerint nemsokára megszülető megállapodások – melyek a visegrádi négyek, azaz Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország között létrejönnek, és melyek közül a legfontosabb a lengyel–magyar megállapodás lehet – bejelentése hangozhatna így: a Budapest–Varsó ív nem választóvonal, hanem tengely, amely köré az Európai Unió államai csoportosulhatnak.
A Jog és Igazságosság győzelmével Budapest és Varsó között újszerű együttműködés alakulhat ki. Így a menekültválság következményeként szorosabban együttműködő V4-ek közül a legnagyobb népességű, gazdasági és katonai erejű Lengyelország, valamint a legstabilabb és legprogresszívabb politikai vezetésű Magyarország irányításával egy majd 70 milliós tömb jöhet létre.
Ez a tömb, amennyiben képes együttes fellépésre, komoly tényező lehet az Európai Unión belül. Soha nem látott lehetőség ez.”