Azt magyarázzátok el nekem, hogy van az, hogy valakiről minden kikerülő információt meghamisítanak

Ha ezt nem tudjátok elmagyarázni, akkor azt mondjátok meg, hogy miként akadhat olyan nagykorú, cselekvőképes ember, aki mindezt elhiszi.

Már ha van. Márpedig idén volt, kettő is, és mind a kettő nagyon jó eredménnyel zárult, úgyhogy most velem madarat lehet fogatni.
„Az elméletünk szerint ennek a három fajtának a mustja kiválóan kiegészíti egymást - és ha már történelmi küvé, akkor az egybe szüreteléssel sem lehet gond. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne tartanám megfontolandónak a modern borászati vívmányokat, de mivel a telepítések zöme még nem fordult termőre, csak az átoltások hoztak szőlőt, nem számítottam akkora mennyiségre, hogy érdemes legyen a fajtákkal külön-külön foglalkozni. Így hát egybe szedtük a szőlőt, és - mivel idén elég vastag volt a szőlő héja - még a teljes érésben lévő szőlőt is áztattuk.
Az előprésmust átlagosan 18, áztatás után a présmust 22 cukorfok körül mozgott. Préselés közben folyamatosan kóstoltam a mustot, de abban semmi cseres húzósságot, kesernyét vagy bármi oda nem illő ízt nem éreztem. Ülepítés után másnap megkóstoltam a tiszta mustot is: bár tudom, hogy sok benne a cukor, de mégsem geil, mert kiváló a savtartalma. Talán az egyik legjobb must ez, ami a kezem alatt volt eddig. És mivel a mennyiség is több lett a vártnál, fahordóban tudom erjeszteni.
A töppedt szemek cukortartalmán csodálkoztam: mindössze 23 cukorfokos volt az áztatott must, viszont roppant mazsolaízű. Mivel ez nagyon értékes anyag, ezért ezt külön üvegballonokban forralom ki. Persze ezt is ülepítettem, és csak a tiszta mustból készül bor. Szóval most boldog izgalommal várom a forrást: azt hiszem, egy lépéssel idén is előrébb jutottam.”