A szüret a legjobb dolog a világon

„Az elméletünk szerint ennek a három fajtának a mustja kiválóan kiegészíti egymást - és ha már történelmi küvé, akkor az egybe szüreteléssel sem lehet gond. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne tartanám megfontolandónak a modern borászati vívmányokat, de mivel a telepítések zöme még nem fordult termőre, csak az átoltások hoztak szőlőt, nem számítottam akkora mennyiségre, hogy érdemes legyen a fajtákkal külön-külön foglalkozni. Így hát egybe szedtük a szőlőt, és - mivel idén elég vastag volt a szőlő héja - még a teljes érésben lévő szőlőt is áztattuk.

Az előprésmust átlagosan 18, áztatás után a présmust 22 cukorfok körül mozgott. Préselés közben folyamatosan kóstoltam a mustot, de abban semmi cseres húzósságot, kesernyét vagy bármi oda nem illő ízt nem éreztem. Ülepítés után másnap megkóstoltam a tiszta mustot is: bár tudom, hogy sok benne a cukor, de mégsem geil, mert kiváló a savtartalma. Talán az egyik legjobb must ez, ami a kezem alatt volt eddig. És mivel a mennyiség is több lett a vártnál, fahordóban tudom erjeszteni. 

A töppedt szemek cukortartalmán csodálkoztam: mindössze 23 cukorfokos volt az áztatott must, viszont roppant mazsolaízű. Mivel ez nagyon értékes anyag, ezért ezt külön üvegballonokban forralom ki. Persze ezt is ülepítettem, és csak a tiszta mustból készül bor. Szóval most boldog izgalommal várom a forrást: azt hiszem, egy lépéssel idén is előrébb jutottam.”