Különleges jogrend, mi célból?

„David Dyzenhaus, egy rivális irányzat képviselője viszont azt hangsúlyozza, hogy a jog uralma nemcsak normális körülmények között érvényesül, hanem krízishelyzetekben is. Az a jog, amely megalkuszik, nemcsak morálisan, hanem jogilag is kompromittálódik, vagyis amint a jog teret enged a kivételességnek, maga is elveszíti jog jellegét. Ezen elmélet követői tehát jórészt az alkotmányos jogállam keretében képzelik elhelyezni a kivételes állapotot. Az alkotmányosság eszméjének lényege a korlátlan politikai és jogi hatalom elvetése, vagyis az emberek uralmának jogelvek és jogi szabályok közé szorítása. (...)

Giorgio Agamben a történelmi tapasztalatok alapján arra figyelmeztet, hogy az ideiglenesnek hirdetett kivételes jogrend tartóssá válhat. Az állam működésében a kivétel lesz a normális. Ezt a fordulatot a tábor fogalma szimbolizálja, ahol az egyén nemcsak az állampolgársággal járó jogait veszíti el, hanem az emberi státuszt is megtagadják tőle, és így a jogi védelem lehetetlenné válik. Agambennél a tábor – a náci koncentrációs táborokon túl – a guantánamói táborra utal, mert George W. Bush elnök 2011. november 13-i rendelete épp ilyen dehumanizáló hatást ért el.

Az alkotmányos demokráciákban mások az elvárások. Igaz, a még nagyobb veszteségek megelőzése érdekében kivételes – rendes körülmények között elfogadhatatlan – intézkedések is szükségessé válhatnak. Az is igaz, hogy ilyenkor a végrehajtó hatalom súlya megnövekszik. Jogos igény az azonnali cselekvés, ami a végrehajtó hatalom nagyobb jogkorlátozással járó, egyúttal nagyobb biztonságot is ígérő intézkedéseitől várható. A demokratikus jogrendű államokban ugyanakkor elvárás, hogy csak valós és legitim indokok esetén alkalmazhatók kivételes jogi eszközök. A kormányzatnak meggyőző bizonyítékokkal kell alátámasztania, hogy rajta kívülálló okokból állt elő olyan helyzet, hogy rendkívüli eszközökhöz kell nyúlnia. A kivételes állapot nemcsak jogkorlátozó, hanem jogvédő is: a beavatkozás igazolható célja a veszélyeztetett, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek életének, szabadságának, tulajdonának és a köz javainak védelme. A többi az autokráciák és a diktatúrák világa.”