„A helyzet valóban rendkívüli, ám elvben korántsem lett volna kezelhetetlen egy kompetens kormány és egy egységesen fellépő Európai Unió számára. Ám a magyar kormány nem akarta megoldani a helyzetet, ehelyett politikai haszonszerzésre és gyűlöletkeltésre használta fel kiszolgáltatott emberek életét, így a probléma gyakorlati megoldása a laikus polgárokra maradt, akik puszta emberségből látták el azokat a feladatokat, amelyeket az állam nem tudott vagy nem akart ellátni. A helyzet augusztusra látványossá és égetővé vált: zömmel háborúk elől menekült, kimerült, éhes és szomjas felnőttek, gyerekek feküdtek Budapest utcáin.
A menekülthullám elindulásáért természetesen nem Magyarországot vagy az Európai Unió más országait terheli a felelősség, ám amit a kérdésben a budapesti kormányzat az elmúlt fél évben művelt, az az inkompetencia és a gonoszság olyan sűrűségét mutatta meg, ami még a rendszerváltás utáni hazai politikában is párját ritkítja. Az Orbán-kormány, amely hónapok óta hergelte a közvéleményt a menekültek ellen, és tetszelgett Európa megmentőjének szerepében, az általa ígért »kemény kéz politikájához« gyengének és következetlennek bizonyult, a legalapvetőbb humanitárius feladatok ellátásától pedig elzárkózott. De belebukott a kérdés kezelésébe az Európai Unió is, amely a jelek szerint elhasalt egy, a Törökországra, Jordániára és Libanonra zúduló menekülthullám tizedét kitevő embertömeg érkezésétől.”