Migráció és mi címmel körkérdést és cikksorozatot indít a Mandiner: vezető magyar véleményformálókat kérdezünk meg arról, mit gondolnak az egyre forróbb témává váló migrációról és a kapcsolódó jelenségekről. Az eddig megjelent írások ezen a linken keresztül olvashatók.
*
Gyors migránsok, lelassult Európa
Körmendy Zsuzsanna, a Magyar Nemzet szerkesztőjének írása
Pár hónapja a szerkesztő még igyekezett színessé tenni rovatát, és arányosan adagolni a menekültkérdést. Ma már a téma úgy önti el a médiát, mint a migránsok a pályaudvarokat. Túlbecsüli a Fidesz hatalmát és befolyását az, aki szerint a kormány azért tematizálja ezt a kérdést, hogy ne kelljen színt vallania a fontos kérdésekről.
Nem a kormánypártok, hanem sajnos a valóság tematizálja ezt a kérdést, mégpedig akkora erővel és olyan széles skálán, amit elképzelni sem tudtunk korábban. Ha egy napilap-szerkesztő mindössze egy héten át blokkolná a migráns-témát, egy hét múlva nem akadna hírekre kíváncsi ember, aki kézbe venné azt az újságot.
A cikkek tele vannak kérdőjelekkel. A jobboldal kérdései az Európai Unió, a nyugati államok, az ENSZ, az amerikai külügyi politika csinálói, a centrum-országok vezetői, s természetesen a magyar kormány felé irányulnak.
A szerénységéről közismert balliberális oldal beéri azzal, hogy többnyire a kormánytól kéri számon a sok százezres menekültáradatot. Ha kerítést tervez, miért tervez, úgysem csinálja meg. Ha megcsinálja, minek csinálta, ennek semmi értelme. Ha betartja a kormány az uniós jogszabályokat, akkor kegyetlen, mert nem engedi vonatra szállni szírek százait a Keletinél. Ha nem tartja be, akkor EU-ellenes, és lám, káoszt okozott szegény osztrákoknak, akik kénytelenek voltak a magyar kormány intézkedései miatt 30 km-es dugót okozni az ausztriai határátkelő előtt.
Mindazonáltal az elmúlt huszonöt évben soha ilyen gyorsan értékelések, álláspontok nem változtak, mint ma. Amiért tegnap még elmarasztalták a magyar miniszterelnököt, az ma már előrelátásnak számít még az ellenzéknél is. Liberális értelmiségiek apró módosításokat hajtanak végre eredendően menekültpárti álláspontjukon, hogy hozzáfésüljék gyér hajzatukat a dús valósághoz. Hatalmas az intellektuális káosz, a letisztulatlanság, tanácstalanság. A politikai korrektség kliséi alól állandóan kilóg a valóság lólába. Egyelőre ne döntsük el, melyik visszataszítóbb: a keresztény polgári attitűd bolsi reflexekkel, vagy a liberális bolsi attitűd polgári reflexekkel. Csak ismerjük el, zavarodottság van mindkét oldalon. Amit jól jellemez, hogy a liberálisok Jézus tanításaival jönnek, baseball-ütőként használva a Bibliát; a nemzeti érzelműek pedig árvalányhajból is NATO-kerítést fonnának, persze egy kicsit magasabbat, mint ami megépült; a keresztényeknek pedig hétfőn arra ébrednek, téríteniük kell, kedden azonban egy másik rémálom nyomán arra jutnak: inkább jó nagy félkörben ki kell térniük a muzulmán testvérek elől.