Mindenki lehet borszakértő

„Régen hőbörögtem, sokáig nem fogok. Röviden a tények: a HVG Gasztro & utazás nevű időszaki kiadványában, amely néhány napja jelent meg, borokat is tesztelnek. A Rizlingek rangadója című cikket Gy.Zs. jegyzi, ez bizonyára maga a felelős szerkesztő, Gyimesi Zsuzsa.

(...)

Nem vagyok én oktató, még csak tesztlevezető sem, de szeretném még egyszer leszögezni, hogy az olaszrizling sem nem olasz, sem nem rizling. Az induktív érvelés illusztrálására népszerűvé vált leírás szerint: Ha úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy úszik, mint egy kacsa, és úgy hápog, mint egy kacsa, akkor valószínűleg kacsa.

Nos, az olaszrizling nem néz ki úgy, mint egy rajnai rizling, a belőle készített bor alapvetően más karakterű, és genetikailag sincs a két fajtának semmi köze egymáshoz. Az egyetlen közös pont az elnevezés. De látott már ilyet a világ: a víziló nem ló, a sündisznó nem disznó, a sarlósfecske nem fecske, a sárgarigó nem rigó. Meg lehet jegyezni. Meg lehet érteni. Sőt, akár rá is lehet jönni, nem kell ehhez Linnének lenni. Vagyis nincs több ok olaszrizling-rajnai rizling közös tesztet tartani, mint lenne olaszrizling-sauvignon blanc vagy olaszrizling-chardonnay tesztet. (A tesztet egyébként két Schlumberger riesling nyerte, a legjobb magyar a holtversenyben harmadik helyre került Wassmann lett.)

Még egy utolsó szó a »vaktesztről«: a cikket illusztráló fotókon jól látszik, hogy a »vakítás« annyiból állt, hogy alufóliába tekerték a palackokat. Márpedig a rajnai rizlingek hosszúnyakú, „rajnais” palackba kerülnek, az olaszrizlingek összevissza: Szászi vagy Bussay rajnaisba, a csopakiak burgundiba, a Hollóvár vagy a Wassmann bordóiba. Már ez elég lehetne ahhoz, hogy a vakság félig látásba csapjon át, de van olyan fotó, amin látszik, hogy a kapszula is kikandikál. És a zsűriben ott ülnek a borokat szolgáltató kereskedések képviselői. That’s what I call parasztvakítás.”