„Na most, ha jól emlékszem, gyengébb években – azaz: normális években – a dinnyéseket megvédi az állam a túlzott áreséstől. A fideszes agrárvezetés egyik legnagyobb győzelmeként hirdette a dinnyekartell engedélyezését, tehát gyakorlatilag megtiltották a boltoknak, hogy piaci áron adják a dinnyét, garantáltattak egy legalacsonyabb árat.
Magyarul: az állam úgy döntött, hogy az adófizetőkkel, illetve a fogyasztókkal fizetteti ki a szerinte a dinnyéseknek járó árat, ha csúnyábban fogalmazunk, garantált egy bizonyos profitot.
De most itt a jó év. Vajon eszébe jut-e ilyenkor a dinnyéseknek vagy az államnak, hogy visszaadják azt a pénzt, amit máskor elvettek a fogyasztóktól? Vajon hány dinnyés mondja majd azt, hogy »ejh, én inkább nem exportálok jó áron a cseheknek, németeknek, inkább ezeknek a derék magyaroknak adom, olcsóbban, mert tavaly ők fizették ki a profitomat«? A helyi terméket helyi termelőtől elvét ugyanolyan hangosan képviseljük ilyenkor? Meg az árkartellt visszafele? Lesz-e dinnyerezsi-csökkentés?”