„Hammurápi (négyezer évvel ezelőtt) zsákba varratta és az Eufrátesz vizébe vettette a sörhamisítókat. Ha követnénk a babilóniai uralkodó példáját, kihalnának a termelők.
Napjainkban annyi az élelmiszer-hamisításról szóló hír, hogy csak legyintünk fásultan, igen, a mézhez izocukrot kevernek, a tejföl pálmaolaj hozzáadásával készül, a halrudacskában vágóhídi nyesedék található, a szarvasgombát a maffia állítja elő bisz-(metil-tio)-metán nevű folyékony gázzal illatosított olcsó kínai gumóból, a pirospaprika téglaporos, a sáfrány narancsfestékkel színezett szárított hagymából készül, az »extra szűz« olívaolaj repceolajból – béta-karotin és klorofill hozzáadásával. Még örülhetünk, hogy nem rovarölő szer van benne.
A Foodwatch című fogyasztóvédelmi lap szerint ott tartunk, hogy az áruházakban kínált élelmiszer negyven százaléka hamisítvány. Rafinált pótlék a legtöbb tejpor, instant kávé, üdítőital, gyermektápszer. Jellemző az élelmiszer-maffia gátlástalanságára, hogy még a vegánoknak szánt ételekben is találtak bőr- és csontmaradékokat. Talán mégsem olyan hatékony az élelmiszer-hamisítás ellen kifejlesztett kontroll, amelyre világszerte annyira büszkék a szakemberek. Lehet, hogy a bajor sörkoptatók XVIII. századi módszere hatékonyabb volt.”