Nem igazán tudok példát arra, hogy egy demokráciateremtést próbáló nyugati katonai beavatkozás az arab világban a korábban meglévőnél élhetőbb társadalmi berendezkedést hozott volna.
„Európa önmeghatározásakor előkerül két tulajdonság: keresztény és liberális. Utóbbit nem a hazai szitokszóként értem, »mindössze« úgy, hogy nem akar mást azért megölni, mert más a véleménye. Van némi gyakorlata a görög demokráciák és a római jog óta. Az összesített eredményt nevezhetjük akár humanizmusnak is. Az a lehetőség tehát, hogy a menekülteket bárki lelője, ezzel elrettentse a mögöttük sorban álló milliókat, komolyan fel sem merülhet. Ha ezt valaki megteszi, a mai értelemben vett európai identitását adja fel. Van egyébként ennek egy morálisan talán enyhébb, de azért szintén kemény oldala is.
(…)
Mit tehetne Európa ebben a helyzetben?
Először is fel kell ismernie a fenti kihívást és annak a súlyát. Hirtelenjében az utóbbi fél évszázadból biztosan nem tudok olyan civilizációs kihívást találni Európa számára, ami akár nagyságrendjében felérne ezzel. Ha az Unió csak a fele időt-energiát fektetné ebbe, mint a lehetséges következményeiben azért enyhébb görög válság kezelésébe, már nyugodtabb lennék. A felismerést pedig követnie kell a korlátozás, szabályozás szándékának, eszközei megtalálásának. A legelső, hitelkártyás »poénban« leírt helyzetre: jön a migránsok hajója 1000 emberrel, mit tegyek vele? - vagy tudnom kell a választ, vagy el kell érjem, hogy a szituáció ne következzék be.
A probléma alapjait azzal lehetne megfogni, ha a Szaharától délre fekvő afrikai és a közép-keleti térség irreális termékenységi rátáját csökkenteni lehetne. Ha erre van valakinek ötlete, szóljon. Az ebolának és társainak sajnos van, na nem a termékenységre de az ellentétére.
Harmadsorban valahogy fel kell éleszteni az arab ütközőállam-rendszert. Hát ez nagyon drága dolog lesz, és lényeges, hogy a katonai erő itt nem sokat számít: nem igazán tudok példát arra, hogy egy demokráciateremtést próbáló nyugati katonai beavatkozás az arab világban a korábban meglévőnél élhetőbb társadalmi berendezkedést hozott volna. Jobb volt Kadhafi Líbiája az ott élőknek mint az Iszlám Állam káosza? Jobb volt Szaddam vagy Asszad diktatúrája a tömeges lefejezéseket szállító, az egyetemes (köztük az iszlám) kultúra örökségét szándékosan pusztító »államvírusnál«? A választ döntse el mindenki, de szerintem nagyon is. Eddig, ha belenyúltunk erővel, a vége rosszabb lett. A helyreállítás legnyilvánvalóbb útja elég bátor: tárgyalni az Iszlám Állammal. A minket is érintő irányban a kulcs Törökország: velük kell megállapodni a migránsok visszatartó erővel is bíró kezeléséről, és ez sem lesz olcsó. Figyelem, kedves humanisták: ez is gyakorlatilag az erőszak exportja (ahogy az volt az utóbbi 30 évben is), őrizze más az útvonalat, mindegy hogyan, addig se nekem kell erőszakoskodnom.
A következő lépés a menekültáradat logisztikájának kiiktatása. A bevándorlóhajók (nem a bevándorlók!) kivonása a forgalomból, esetleg a kikötők ellenőrzése. Az embercsempész bandák kiiktatása pedig kőkemény titkosszolgálati feladat.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A polgári demokráciák történelmében még nem volt példa arra, hogy egy valóságos szekta esélyes versenyzőként jelenjen meg egy választási kampányban.
A brutális támadás után a 62 éves férfi életveszélyes állapotban került kórházba.
Az intézkedéssel a kormány Magyarország energiafüggetlenségét védi a vajdasági merényletkísérlet után.
„Mocskos nemzeti konzervatív keresztény magyarok!” Erre gondolnak, akik a „Mocskos Fidesz!”-t skandálják, és így is értelmezzük valamennyien. Ungváry Zsolt írása.
Külön program van az ilyen kialakult helyzetekre.
Titkosszolgálati háború zajlik a háttérben: külföldi érdekek és ukrán bérügynökök akarják manipulálni a magyar választást.
Wáberer György a Telex stúdiójában égette magát tovább.
