„Az államnak egyszerűen tudomásul kell vennie, ha nagykorú polgárok bejelentik, hogy egymással kapcsolatban szeretnék gyakorolni azokat a jogokat és vállalni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény a házassághoz rendel. És kész.
Mindenki szabadon pártolhat vagy elítélhet bármilyen együttélési formát, kifejthet és terjeszthet bármilyen nézetet ezek morális és társadalmi értékéről, üdvösségéről, veszedelmességéről, követheti vagy tagadhatja bármely felekezet fölfogását a homoszexualitásról, az egyneműek házasságáról, a válásról vagy egyáltalán a házasságon kívüli nemi életről, csak azt nem követelheti az államtól, hogy az ő felfogása nevében korlátozza mások magánéleti szabadságát. A magánemberek szabadsága egymást korlátozza, amennyiben nem terjedhet ki bántalmazásra, kényszerítésre, rabságban tartásra. Az államnak ebben kellene polgárait korlátozni, sokkal szigorúbban és eredményesebben, mint ahogy ezt eddig tette.”