Demokráciakorrekció vagy görög tragédia

„Abszurd, hogy míg egy autó vezetését jogosítványhoz kötjük, egy ország ügyeibe beleszólást engedünk alapvető gazdasági, társadalmi vagy politikai ismeretek megkövetelése nélkül. Abszurd, hogy az internet korában a kormányzatok nem vonják be a polgárokat olyan döntésekbe, amilyenekről a svájciak már száz éve szavaznak.

Abszurd, hogy a korrupció számtalan legális formája lehet a mindennapok része, amilyen többek közt a lobbi vagy a választási kampányok céges finanszírozása. Abszurd, hogy az országot eladósító meg lerabló politikusok és bankárok minden esetben teljes felmentést nyernek valamennyi törvényi következmény alól. Ahogy Magyarországon Gyurcsány, úgy Görögországban is megússzák a felelősségre vonást a költségvetések meghamisítói és a választók unokáinak eladósítói.

Ha Magyarország képes tanulni a görögök kárán, akkor átfogó demokráciakorrekcióba fog. Először is: kivonja a szociális transzfereket a napi politikai csatározásból, például úgy, hogy a nyugdíjak értékét a mindenkori befizetésekhez köti. Másodszor: megkövetel a választóktól egy szellemi-kulturális minimumot. Harmadszor: széles körben alkalmazza a népszavazás intézményét. Negyedszer: kitilt minden magánforintot a politikai kampányokból. Ötödször: szigorúan tiltja a tévés reklámokat, a politikai kampányplakátokat és a tudatalatti minden egyéb hatalmi szándékú baszkurálását.

Hatodszor: biztosítja a a költségvetés állapotának lehető legnagyobb nyilvánosságát és átláthatóságát. Hetedszer pedig, de nem utolsósorban: drákói szigorral csap oda a tolvaj, hazug, csaló vagy hamisító politikusoknak. Ha Magyarország nem teszi meg mindezt, jövője menthetetlenül a populizmus és a kapzsiság martaléka lesz.”