„Tisztelt tüntető ultrák, azokhoz szólok önök közül, akik vasárnap este az otthonunknál szidalmaztak bennünket. Nagy tisztelettel arra kérem önöket, hogy ne jöjjenek többet az otthonunkhoz, ahol a gyermekeinket, többek között a 12 éves kislányunkat is neveljük. Kérem, értsék meg, miközben ordítva a férjemet szidták, közben bennem és a kislányomban keltettek félelmet.
Kérem, gondolják végig, mi köze egy 12 éves kislánynak, vagy nekem az önök vélt sérelmeihez, miért kelljen félnie a gyermekemnek? Önök helyénvalónak tartják, ha olyan pólókat nyomtatnak Kubatov családfa címszó alatt, ahol egy fára fel vagyunk akasztva mi szülők a gyermekeinkkel együtt, vagy azt kell olvasnunk, hogy Kubatov, haljon meg a családod? De eddig legalább csak megírták, kinyomtatták, mit gondolnak, most azonban eljöttek hozzánk. Azt kizártnak tartom, hogy ezt bárki normális lépésnek tartsa, szurkoljon bármelyik csapatnak, éljen bárhol, gondoljon bármit a világról. Ezért még egyszer azt szeretném kérni önöktől, hogy ne jöjjenek többet az otthonunkhoz, hagyjanak bennünket nyugalomban élni! Ezúton lezártnak tekintem a témát, és arra szeretném kérni önöket, hogy mérlegeljék a kérésemet.
Köszönöm
Kubatov Ágnes”