„Szabadon beengedünk több tízezer földönfutót, akiket erőszakkal tartunk Magyarország államhatárain belül, hajléktalanként. Vagy kampányhajléktalanként, ha pontosabbak akarunk lenni. A kormány két út közül választhat: vagy toloncolja vissza az összes migránst Szerbiába, vagy engedje őket tovább Ausztria felé. De valamit kezdjen magával egy jelképes kerítésen túl, különben ő is mellékszereplővé válik, és akkor keresheti majd a pórázt, de az már nem az ő kezében lesz. Pedig lehetne ezt rendesen is csinálni.
Hiszen sem a migránsok, sem mi nem kívánjuk egymás társaságát, számukra mi nem vagyunk célország, ők pedig számunkra nem jelentenek felmentősereget a gazdasági-demográfiai válságban. Nem kell utálni egymást, sem bántani, egyszerűen csak tiszteletben kell tartsuk egymás szándékát, főleg, ha azok el is férnek egy ösvényen. Nem kell többet mondani, csak azt, amit mindannyian együtt szeretnénk: köszönjük, egy élmény volt, sziasztok!”