„Hogy mit kellett Némethnek magyaráznia? Azt, hogy nyilvánosan ellőtte századszor is a szakállas székely poént, miszerint az asszony nem ember, a sör nem ital és a medve nem játék.
Azt is mondhatnám, hogy így jár, aki ósdi-anakronisztikus vicceket ismételget nyilvánosan, nagy tömeg előtt, de közben azt is van mondhatnékom, hogy de tényleg, mi a fenének kell belekötni most már az élő fába is? Miért kell mindenből ennyire messzemenő következtetéseket levonni? Miért lesz attól Németh Zsolt – vagy bárki – a női egyenjogúságot sárba tipró hímsoviniszta godzilla, ha székelyül poénkodik egy Székelyföld kellős közepén megrendezett fórumon?
Van ezzel a párttal baj elég, hülyeségek miatt feleslegesen verni a habot ezért is hülyeség.
Na mindegy, egy dolog még eszembe jutott, ami fontos lehet. Ha egyik-másik határon túli magyarok lakta vidéken megkérdeznék tőletek – tegyük fel, hogy elvetődtök arra –, hogy hány családotok van, ne ijedjetek meg: igazából arra kíváncsiak, hogy vannak-e gyerekeitek. Ezt is jó tudni, nem igaz? Hiába, a magyar nyelv érdekes jelenség, ugyanazok a szavak sokszor egészen mást jelentenek. A közegekről, a kontextusokról és a hangsúlyokról már nem is beszélve.”