Ferenc pápa téved

„Hasonlóan, a pénz gátlástalan halmozását és a gyarmatosítást róni fel a pénzügyi szervezeteknek a híresen korrupt Vatikáni Bankkal, a katolikus egyház globális pénzügyi tranzakcióival, állami adókedvezményeivel, stóla-pénzeivel és Péter-filléreivel, egész történetével és vagyonával a háttérben minimum nem méltányos, de ennél is fontosabb, hogy szemben a -- ráadásul láthatóan nem értett, és messze nem méltányosan kezelt -- IMF-fel, a katolikus egyháznak nem feladata a pénz professzionális halmozása és használata. Viszont a hit halmozásában, ami a feladata volna, nagyon nem jeleskedik, ami éppenséggel -- sőt éppen katolikus szempontból, ha koherensen érvel, szükségszerűen -- hozzájárulhatott a pápa által elítélt ragadozó »rendszer« kialakulásához. Kapitalizmusellenes és szociális demagógiával, valamint moralizálással pótolni azt, ami rendszerszerűen hiányzik Krisztus egyházából, és amit kétségtelenül megsínylett a világ, azt hiszem arra utal, hogy a pápa teljesen eltévesztette a házszámot, máshol kopogtat, mint kéne.

A látszólag jó szándékú habitus mögött tehát a problémák fel nem ismerése, illetve helytelen érvelés áll. A pápa szavainak a hatása a világ strukturális »reformjára« nem lesz nagyobb, mint egy befuccsolt sztrájké. A világ olyan szekuláris logika szerint működik, amelyben nem érv a heves moralizálás. Hatni rá csak a struktúra fejlődését irányító logikába illeszkedve lehet, amit egykor -- amíg a hit működött -- a kereszténység erkölcsi érdekeivel konform módon el lehetett végezni, még korábban -- amíg a Pápai Állam a vagyona révén közvetlen hatalmi tényező volt a világban -- pedig a kereszténység diktált. Mára a kereszténység -- részint a korrupt egyházaknak is köszönhetően -- kifogyott a komolyan vehető érvekből, ezért maradt a moralizálás és a szociális demagógia. Hacsak a pápa nem akar forradalmárnak állni, ennek sem lehet komolyan kifutása.”