A népirtásra mondanak igent vagy nemet Görögországban

„Szerencsére a mediterrán országban nem olyan prosti baloldal van, mint idehaza volt az elmúlt évtizedekben. Tsipras éppen azt a hitet adja most vissza nekünk, hogy lehetnek hiteles és szavatartó baloldali pártok is, amelyek nem csak a választási kampányban elkötelezettek szociálisan, hanem megválasztásuk után is.

Athénban most egy hadüzenettel felérő ultimátumra általános mozgósítással válaszoltak. Az ország a demokrácia szülőhazája, így természetesnek vették, hogy az ország sorsát ilyen mértékben meghatározó diktátumról megkérdezik magát a népet. És itthon a jobboldali és a liberális értelmiség ettől természetesen hörgőfrászt kapott. Mert szerintük ilyet nem lehet megkérdezni. Szerintük csak azt lehet megkérdezni a néptől, hogy melyik kivégzőosztag kerüljön a hatalom közelébe.

Az is jelzésértékű, hogy még nem volt vége a tárgyalásoknak Brüsszelben, amikor már a legnagyobb görög ellenzéki párt jelöltje elé vörös szőnyeget gördítettek Donald Tusk és haverjai, akik már biztosra vették Tsipras bukását, talán már éppen koccintottak is, amikor a görög miniszterelnök bejelentette a népszavazást. Ha így volt, akkor a kezükben biztos összeroppant pár kristálypohár szombat hajnali egy órakor, amikor Tsipras a kamerák elé állt Athénban és beszédében arra kérte a népét, hogy válaszoljanak úgy, ahogy a diktátumokra válaszolni szoktak a görögök.

Természetes, hogy Athénban nemet fognak mondani arra, hogy eladják maradék nemzeti vagyonukat, elvegyék az utolsó jóléti ellátásokat, felemeljék az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját. Mi szól az igen mellett? Az, hogy akkor az IMF elutal egy adag pénzt, amit aztán vissza is kér hiteltörlesztés címén és ezt a játékot játszhatják addig, amíg az utolsó görög is éhen nem döglik. Ugye milyen vonzó alternatíva?”