Olaszország forr a dühtől: szigorítások jönnek az illegális migránsok ellen!
Az új törvénycsomag szigorítja a családegyesítést és a civil szervezetek tengeri tevékenységét.
Amikor Líbiában az úgynevezett „Iszlám Állam” terrorszervezet tömegével végzett ki egyiptomi koptokat, Szíszi elnök többnapos nemzeti gyászt rendelt el.
Tavaly június 8-án esküdött fel Egyiptom elnökévé Abdel Fatah asz-Sziszi, az egyiptomi fegyveres erők korábbi főparancsnoka, miután a 2014 májusi 24-26. elnökválasztáson elsöprő, majdnem 96%-os győzelmet aratott – noha ezt az eredményt némileg gyengíti a 46%-os részvétel.
Amire Sziszi határozottan felhatalmazást kért a választásokon beszédeiben, két évre terjedt ki, és két fő témára terjedt, melyek:
– a közrend és az állam működőképességének helyreállítása, bele értve a demokratikus intézményrendszer kialakítását, egy három részből álló útiterv szerint, valamint az állami intézmények újjáépítése.
– valamint a gazdaság talpra állítása.
A 2013 június 30–július 3. közötti népfelkelés elsöpörte a Muszlim Testvériség kormányzását és Murszi elnököt. A Muszlim Testvérek kormányzása Egyiptom számára káoszt és inkompetenciát jelentett, ugyanakkor a Testvérek megpróbálták ráerőltetni az országra ideológiájukat és mindenhova saját emberieket ültették be.
Itt meg kell jegyezni, hogy a Muszlim Testvérek egy, a politikai doktrínákat és bizonyos iszlám tanokat ötvöző szervezet, mely alapítója, Hasszán el-Banna eszméit követi, és vallási kérdésekben többször konfliktusba került a „hivatalos” iszlám tanítás legtekintélyesebb tudósaival, az Azhar Egyetem vezetésével.
Sziszi egy éves elnöki tevékenysége sikeresnek mondható.
Megszűntek vagy jelentéktelenné váltak a Muszlim Testvériség által szervezett tüntetések. A mindennapi, utcai közbiztonság jelentősen javult.
Terrorista jellegű cselekményekről ugyan lehet hallani – főleg a Sínai-félszigeten - de jelentőségük marginális lett.
Megszűntek a Murszi alatt gyakori áramszünetek. A GDP 4,2%-al nőtt, csökkent a munkanélküliség. Sok kritikus szerint ez a növekedés nem éri el a társadalom nagy részét, csak egy szűk kört gazdagít, valamint rámutatnak arra, hogy a költségvetési és a külkereskedelmi deficit mértéke, valamint a valutatartalék alacsony szintje veszélyeztetheti a makro egyensúlyt. Ez utóbbit csak az Öböl országoknak a Központi Bankban elhelyezett betétjei segítségével sikerült a veszélyes szint felett tartani, sőt növelni. Ennek a támogatásnak politikai okai voltak – az Öböl országuk saját magukra nézve veszélyesnek tartották a Muszlim Testvériség uralmát.
Nagy építkezési projektek indítása kezdődik el: A Szuezi övezet fejlesztése, a csatorna kiszélesítése, valamint új főváros és adminisztratív központ építése szerepel napirenden.
A választások során Sziszi elmondta, hogy célja az évi 12%-os GDP arányos deficit leszorítása 10%-ra. Ennek érdekében a kormányzat radikálisan megszüntette és csökkentette több energiahordozó és élelmiszer ártámogatását. Ez magas inflációval és az egyiptomi valuta leértékelődésével járt együtt. Ez azt jelentette, hogy a lakosság nem érezte meg az energia és az élelmiszerárak világszerte tapasztalható csökkenését.
Folyamatban van az adó és a támogatási rendszer átalakítása, valamint a hivatali apparátus hatékonyabbá tétele.
Sziszi tervezi a kormányzóságok területi átalakítását is, ami legalább annyira politikai játszma, mint közigazgatási változás.
Az új elnök külpolitikája sikeres volt.
Putyin elnök idén februárban látogatott Egyiptomba, ahol atomerőmű építéséről írtak alá szerződést. Márciusban Angela Merkel részt vett az Egyiptomi Gazdasági Fejlesztési Konferencián, ahol találkozott Sziszivel, és meghívta németországi látogatásra június elején, de Németország nyilvánosan kritikus az egyiptomi emberi jogi helyzettel kapcsolatban. A kritikák kiterjednek a politikai szabadságjogok korlátozására, különös tekintettel a szólásszabadságra, a civil szervezetek korlátozására, valamint a rendőri önkényeskedésre, a jogállamiság hiányára.
Olaszországban és Franciaországban látták már vendégül Sziszit.
Egyiptom legfontosabb problémája az Etiópiában tervezett duzzasztógát és vízi erőmű, mely a Nílus forrásvidékét és vízhozamát elosztó és kontrolláló létesítmény lenne, mely Egyiptomot kiszolgáltatottá tenné. Ebben az ügyben nyilvános előrelépés nem történt, de lényeges hibákról sem lehet tudni. Nem szabad elfelejteni, hogy Murszi elnök a Muszlim Testvériség bukását okozó egyik tényező az ebben ügyben mutatott tehetetlensége volt.
Sziszi elnöki tevékenységét több kritika is érte, köztük korábbi támogatói közül is, de ezek a kritikák is alapvetően pozitívnak ítélik.
A kormányzással kapcsolatos kritikák három fő csoportba oszthatóak; kormányzás szerkezetével és a hosszú távú jövőkép hiányával, valamint a változások lassúságával kapcsolatosak.
A kormányzás szerkezete
Míg az elnökválasztás előtt sok civil politikus vette körül Sziszit, addig sokak szemében negatív változás, hogy többnyire katonákkal vagy volt katonákkal veszi magát körül, teljesen a hadseregre támaszkodik, a civil politikusok és szakértők gyakran háttérbe szorítva érzik magukat. Bár Egyiptomban az államfő katonai múltja és tekintélye fontos, mind Nasszer, mind Szadat kormányzatára jellemző volt az, hogy a vezetés, a kormány, valamint az államfő szűkebb környezete nagy része nem rendelkezett katonai múlttal, mint ahogy Mubarakra is jelentős hatással voltak a civil szakértők.
Sokan párhuzamot vonnak a történelmi példákkal, mely szerint mind Mubarak, mind Szadat kormányzásukat demokratikus jelszavak hangoztatásával kezdték, ígéretet tettek, hogy legfeljebb két ciklusig maradnak hatalomban, hogy tiszteletben tartják a szólásszabadságot, hogy megreformálják a gazdaságot, valamint hogy Egyiptomot az „intézmények országává” alakítják át. Hamarosan mindkét vezető autokratává vált.
Korai megítélni még hogy Sziszi kormányzása vesz-e ilyen fordulatot, de vannak, akik aggódnak e miatt, mivel tartanak bizonyos előjelektől és tendenciáktól.
Már 2014-ben meg kellett volna alakulnia a választott parlamentnek, de a választások még mindig nem zajlottak le. Bár Egyiptomban 1866 óta van parlament, de az államfők rendszerint háttérbe szorították jelentőségét, illetve a politikai alkuk rendszerét és parlamentet inkább tehernek érezték, mint a politikaformálás színterének.
Az átalakulás lassúsága:
Nagyon fontos szimbolikus gesztus volt, hogy negyven éve először vett részt államfőként kopt karácsonyi misén egyiptomi államfő. Egy arab országban, ahol a szimbolikus politikának, és jelképes személyes jelenlétnek nagyon nagy, az európai kultúrához viszonyítva jóval nagyobb fontossága van, ez a részvétel nagyon jelentős tettnek számított.
Amikor Líbiában az úgynevezett „Iszlám Állam” terrorszervezet tömegével végzett ki egyiptomi koptokat, Sziszi elnök többnapos nemzeti gyászt rendelt el. Ugyanakkor még mindig fennáll a keresztény templomok építésének tilalma, és a kormányban sincs egyetlen kopt sem.
Néhány adalék Magyarország kapcsolatáról Egyiptommal
A külpolitikai kapcsolatok meglepően régiek, már Mátyás király is küldött követet Egyiptomba. Az 1500-as évek elején Egyiptom függetlensége megszűnt, és oszmán uralom alá került, majd a XIX. században a függetlenedő ország angol befolyási övezet, protektorátus lett.
Herz Miksa 1880-tól 1914-ig, a Világháború kitöréséig dolgozott Egyiptomban. Először a Vallásügyi Minisztérium Műszaki Irodájában mérnökként, majd pedig huszonöt éven át az Arab Műemlékvédelmi Bizottság főépítészeként, és pasa rangot kapott.
A szocializmus idején kiterjedtek és hasznosak voltak mind a kulturális, mind a gazdasági kapcsolatok. Az 1970-es évek elején született egy megállapodás Budapest és Kairó testvérvárosi kapcsolatairól, de ez Egyiptom politikai irányváltása miatt nem realizálódott.
A rendszerváltás után Antall József felismerte Egyiptom jelentőségét, és az első harmadik világbeli látogatása Egyiptomban volt.
Magyarország kormányai később is tudatában voltak Egyiptom, mint egyrészt önmagában jelentős ország, másrészt mint az Arab Világ legfontosabb országa fontosságának.
A társadalmi és kulturális kapcsolatok ápolásában és építésében jelentős szerepet játszik a Budapesten működő Magyar Egyiptomi Baráti Társaság.