Második front

„A Harmadik Platform most attól rezzenhetett össze, hogy a Jobbik mostanság meghirdetett fordulata egyelőre sikeresnek tűnik, radikalizmusukat megfésülték, a szegény vidékiek rétegpártjából immár néppárttá akarnak növekedni. Mesterházy Attiláék egyik harcias ajánlata ellenük éppen az, hogy felhívják a választók figyelmét a Jobbik korábbi és mai üzenetei közötti különbségekre, hátha ezzel megakadályozhatják a szavazóbázis bővítését. A választók okulására azt kérdeznék Vona Gáboréktól, vajon a sokakat rémisztő módon trappoló Magyar Gárda és a cicás-kutyás fotók hogyan illeszthetők össze? 

Kérdés, hogy ettől a dilemmától a radikalizálódó szegények visszacsábulnak-e a szocialistákhoz?

Mert az MSZP tőlük csak a szegényeket csábíthatná vissza, a Jobbikhoz csapódó középosztályos szavazókat aligha. Az a Fidesz feladványa. A szegényeket viszont ma már nemigen lehet cizellált üzenetekkel megszólítani, ahhoz már túl szegények.

Például az, hogy a Jobbik honnan kapja a pénzt, korántsem érdekli őket, túl intellektuális probléma ez ahhoz képest, hogy a gyerekeiknek nincs mit enniük.

Az sem olyan fenemód izgalmas nekik, milyen ideológiai színezetű a rend. Lényeg, hogy rend legyen, azaz a tyúk (ha van még), ne tűnjön el a kertből. A Harmadik Platform demokratikus rendet ígérne nekik, az bizony jó lenne, bólogatnak, csak már látnánk is valamit ebből.”