Sok ellenzéki értelmezővel ellentétben nem becsülném le L. Simont. Bár alkata hasonló, mégse sorolnám a kihízott, rosszul öltözött, félművelt Fidesz-káderek közé. Ismerem az irodalmi előéletét, olvastam a nyilvánosságról írott, figyelemre méltó tanulmányát.
„Olvasom a mai újságokban, hogy a kormány kivette az adócsomagból a reklámadó-törvény módosítását. A veszély egyelőre elhárult a médiacégek feje fölül, az Európai Unió ugyanis elégedetlen a módosítási szándékkal. Elfogadja, hogy ötven százalékról annak egytizedére csökkent volna az adónem, azt viszont kifogásolja, hogy ama vállalkozások, amelyek évi százmilliónál kevesebb bevételre tesznek szert, a nulla százalékos kategóriába tartozzanak. Mindenkinek fizetnie kéne tehát, ami nem jó hír a média iparágnak.
E bizonytalan helyzetben másodlagos, amit tegnap hozott szóba L. Simon László. Annak idején a Fidesz-kultúrpolitikus vette nevére az eredeti reklámtörvény-tervezetet, és a Mandinernek adott interjúban most ezt mondja a sajtóról: »Sajnos az akkori javaslatom, hogy hozzunk létre egy alapot erre, elhalt. Pedig nem volna butaság olyan programot indítani, amely a minőségi újságírást szolgálja.« Sok ellenzéki értelmezővel ellentétben nem becsülném le L. Simont. Bár alkata hasonló, mégse sorolnám a kihízott, rosszul öltözött, félművelt Fidesz-káderek közé. Ismerem az irodalmi előéletét, olvastam a nyilvánosságról írott, figyelemre méltó tanulmányát. Ízlését jónak tartom, bár olykor hajlamos feláldozni a pártszerűség oltárán.
Idézett javaslata sem ördögtől való. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy átvette a Nyugat-Európában és Skandináviában meghonosodott módszert, noha a sajtóalap elé bizonyára szívesen biggyesztené a nemzeti jelzőt. A Nemzeti sajtóalap nem szüntetné meg a reklámadó sarc-jellegét, de legalább azzal vigasztalná a médiavállalkozásokat, hogy a befizetések egy része visszacsorogna a szakmába, még ha nem is föltétlenül náluk kötne ki. A reklámadó következtében sok cég menne tönkre, a Sajtóalap azonban életben tarthatna néhány szerkesztőséget, amely azért veszteséges, mert értéket teremt.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az uniós vezetés azért akarja csökkenteni az agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló forrásokat az új uniós hadi alapokba csoportosítsák át.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
A Tisza Párt a gyenge nyár után ősszel sem tudott a napirendet meghatározó témával előállni.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Magyarországnak sikerült érvényesítenie az akaratát, de Brüsszel továbbra is támogatja a háborút.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
